A görögök felfelé mutogatnak

Szakszervezetek, közalkalmazottak és nyugdíjasok ezrei tiltakoztak tegnap sztrájkokkal és tüntetésekkel Görögország nagyobb városaiban a kormány megszorító intézkedései ellen. A szocialista kabinet a nyugdíjkorhatár emelésével, a közalkalmazottak béreinek befagyasztásával, az adórendszer átalakításával csökkentené az óriásira nőtt költségvetési deficitet, amely az eurózónát is veszélybe sodorta.

Európai félelem. Nem lehet összehasonlítani Görögország, Spanyolország és Portugália költségvetési és adóssággondjait, mert – bár mindhárom euróövezeti tagállam közfinanszírozási helyzete a piaci spekulációk középpontjában van – tényleges kihívásokkal csak Görögországnak kell szembenéznie – áll a Moody’s Investors Service tegnap Londonban kiadott összehasonlító elemzésében. A nemzetközi hitelminősítő helyzetértékelése szerint az 1990-es évek elejének valutaválságai óta nem volt akkor félelem a piacokon európai ország adósságmegújítási, illetve költségvetésihiány-finanszírozási képességével kapcsolatban, mint most, Görögország esetében. A Moody’s szerint Portugália és Spanyolország likviditási kockázatai elhanyagolhatók. (MTI)

Megkezdődtek tegnap reggel a sztrájkok Görögországban a kormány tervezett megszorító intézkedései ellen. A sztrájk keretében több ezer közalkalmazott nem vette fel a munkát, ami hatással van több tucat állami intézmény és kórház működésére is. A sztrájkhoz csatlakoztak a repülőtéri légiirányítók is, emiatt megbénult a légi forgalom az athéni nemzetközi repülőtéren. Ezzel szemben zavartalanul működik az athéni tömegközlekedés – adta hírül az MTI. A nagy esőzés ellenére Athén belvárosában és Szalonikiben is több ezren tüntettek a szakszervezetek felhívására. A szakszervezetek szerint a Jeórjiosz Papandreu vezette szocialista kormány háborút hirdetett meg a munkás- és középosztály ellen, noha a válságot szerintük nem ők, hanem külső erők, nemzetközi spekulánsok és európai bankárok okozták.
A görög kormány kedden jelentette be, hogy az állami szektorban befagyasztja a béreket, valamint megreformálja a görög adó- és nyugdíjrendszert annak érdekében, hogy növelje az állami bevételeket és csökkentse az államháztartás hiányát. Athén többek között 61-ről 63 évre emelné a közeljövőben a nyugdíjkorhatárt, létszámstopot rendelne el bizonyos állami intézményeknél, továbbá lecsapna az adócsaló, keresetüket adóparadicsomokban elhelyező állampolgárokra.
Görögország azért kényszerül megszorításokra, mert az Európai Unió és a nemzetközi pénzügyi piacok nagy nyomás alatt tartják annak érdekében, hogy csökkentse államháztartási deficitjét, amely a múlt évben a görög GDP 12,7 százalékára rúgott, négyszer akkorára, mint amit az unió megenged az eurózóna országainak. A kedden bejelentett reformok hatására valamelyest gyengültek a görög adósságtörlesztési kockázattal kapcsolatos piaci aggályok.
Az EU állam- és kormányfőinek ma kezdődő brüsszeli csúcstalálkozóján is a görög helyzet lesz az egyik fő vitatéma, hiszen a görög válság – Spanyolország és Portugália pénzügyi nehézségei mellett – gyengíti az egységes európai valutát, az eurót. A befektetők többsége szerint Görögország nem lesz képes egyedül kilábalni a válságból és az Európai Unió mentőcsomagjára kell számítania.