Obama a bankokat vette célba

Néhány nappal azt követően, hogy politikai kilátásain sokat rontott a massachusettsi szenátorválasztás republikánus diadala, újabb frontot nyitott Barack Obama. Az amerikai elnök reformot hirdetett meg, amely jelentősen átszabhatja az amerikai bankrendszer struktúráját, és gyökeresen megváltoztathatja annak működési normáit.

Fenyegető kövérség. Ha Európát az elöregedés, Oroszországot az alkoholizmus, akkor az Egyesült Államokat az egyre terjedő kövérség fenyegeti. Úgy tűnik, ezt a tényt és annak stratégiai-politikai hozadékát most a Fehér Házban is felismerték, és a kérdésre „ráállították” az elnök feleségét, akinek eddig nem osztottak komolyabb szerepet. Michelle Obama az amerikai polgármesterek konferenciáján lépett akcióba, ahol kifejtette: az elhízottság Amerikában „járvány, az ország egészségét és gazdaságát is fenyegető legnagyobb veszélyek egyike”. A first lady a városvezetők előtt rámutatott: ha nem változnak meg a jelenlegi folyamatok, akkor az amerikaiak fele tíz éven belül nemcsak túlsúlyos, hanem elhízott lesz. A kövér emberek egészségét több betegség fenyegeti, iszonyatosan megnövekedhetnek az egészségügyi kiadások – figyelmeztetett. Ha nem is annak szánta, Michelle Obama hosszas rendszerkritikába bocsátkozott: a teljes munkaidőben dolgozó szülőknek egyszerűbb a gyorséttermek kínálatából ellátni gyermekeiket, s ha netán helyes táplálkozást akarnak bevezetni, a „modern élet körülményei” ezt mintha gyakran nem engednék meg. Kevés a pénz és az idő, nincsenek friss termékeket árusító piacok, az iskolákban csökkentik a tornaórák számát és a szabadidős programokat. Az elnök felesége hozzátéve hangsúlyozta, azt reméli, a Fehér Házból távozva az a tevékenység lesz az egyik legfőbb öröksége, amelyet most a gyerekek kövérségének csökkentése érdekében folytat. Ennek része, hogy a washingtoni elnöki rezidencia kertjében amolyan házi veteményes- kertet alakított ki, és sok olyan gyermekprogramot szervez, amely a szabadban zajlik és sok testmozgással jár. (MN)

Készen állok arra, hogy felvegyem a harcot a Wall Streettel – jelentette ki Obama, amikor csütörtökön, oldalán vezető gazdasági tanácsadóival, köztük a lépés fő ideológusaként ismert Paul Volckerrel ismertette tervét.
A legfőbb cél az – mondta –, hogy ne engedjék meg a bankok visszatérését a 2008 előtti gyakorlathoz, ami máig lehetséges, hiszen a szabályozások nem változtak. Magyarán szólva ösztönözni kell, kikényszeríteni a reálgazdasági befektetéseket, visszaszorítva a rendre veszélyes pénzügyi buborékokat fújó spekulációt. Egyetlen pénzintézet kezében sem lehetne a biztosított betétállomány 10 százalékánál nagyobb hányad; korlátoznák az úgynevezett saját számlás, azaz saját kereteiből folytatott kereskedéseket; megtiltanák a kereskedelmi bankoknak, illetve a bankokat tulajdonló intézeteknek, hogy fedezeti és kockázatitőke-alapokat birtokoljanak vagy azoknál befektessenek.
Az eltökéltségét a bankok gátlástalan profitszerzésével, bónuszkifizetéseivel, a betétesekkel szembeni felelőtlenségével alátámasztó elnök terveivel egy probléma van: azok bevezetéséhez az amerikai törvényhozás jóváhagyására van szükség. Márpedig ott az óriáscégek és bankházak nagyhatalmú lobbijaikon keresztül jelentős befolyással bírnak a képviselők és szenátorok körében. A Fehér Ház kezdeményezése mindenesetre választás elé állítja őket, hiszen a novemberi félidős választásokra készülő szavazók fülének alighanem kedvesebbek Obama szavai. Az is nyilvánvaló, hogy a lépéssel Obama egyben kiutat is keres szorulttá vált politikai helyzetéből arra az esetre, ha legfőbb programja, az egészségügyi reform végleg kudarcot vallana.