Erkel Ferenc születésének kétszázadik évfordulóját ünnepeljük az idén. A bicentenárium alkalmából a tavaszi fesztiválon a Magyar Állami Operaház, a Zeneakadémia és Budapesti Filharmóniai Társaság alapítójának életművét próbálják bemutatni hazai és határon túli művészek. A Thália nagyszínpadán Vidnyánszky Attila rendezésében, a Debreceni Csokonai Színház társulatának előadásában lesz látható a Bánk bán, a Hunyadi Lászlót a Győri Nemzeti Színház társulata adja elő. Ezt a változatot Káel Csaba állítja színpadra.
Az ismertebb operák mellett több helyszínen műsorra tűzik a Saroltát, a Dózsa Györgyöt, a Báthory Máriát és a Brankovics Györgyöt is.
A fesztivál díszvendége idén Dánia lesz. A skandináv ország szülötte volt a nagy mesélő, Hans Christian Andersen, vagy a Hódító Pelle írója, Martin Andersen Nexö is. Dániáról az embereknek az utóbbi egy évtizedben azonban nem a lökött Olsen banda vagy a koppenhágai vízparton megpihenő sellőlány juthat eszébe, hanem a dogmából kinőtt filmstílus ugrik be, Lars von Trier vagy Thomas Anders Jensen mozgóképeivel az élen.
A Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) idején azonban a művészeti pezsgéséről híres skandináv ország eleddig itthon ismeretlen oldalát is megismerheti a magyar közönség. A programok létrejöttét a dán kulturális tárca negyvenmillió forinttal támogatta. Társadalmi és politikai problémák gócpontjait vizsgálja majd a Ludwig Múzeumban március 19-én megnyíló Hatalmi játszmák című kiállítás, amely dán művészek, művészcsoportok megoldásverzióit, költői kérdéseit gyűjti össze. A hivatalos fesztiválnyitó eseményen a dán trónörökös pár és a dán kulturális miniszter is tiszteletét teszi.
A Dán Királyi Balett A szilfid klasszikus feldolgozását, valamint az Othello moderntánc-technikákból építkező előadását mutatja be a Magyar Állami Operaházban. A műfajhatárokat átlépő, videoművészettel, fényekkel, hangokkal kísérletező formáció, a Hotel Pro Forma Anita Saij Orfeo című koreográfiájával lép fel a Nemzeti Színházban. A dánok komolyzenei kínálata is figyelemre méltó: archaikus és a modern dallamvilág kölcsönhatásából merítkezik az Ars Nova Copenhagen kórus, a Nielsen és Mozart műveit műsorára tűző Dán Nemzeti Kamarazenekart pedig Fischer Ádám fogja dirigálni, de a Trio con Brio Copenhagen is koncertezik.
A komolyzenei vonal a magyar oldalon is gazdag. Három évtized alatt nem volt olyan év, mikor ne lépett volna fel a Budapesti Fesztiválzenekar és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar. Nem lesz ez máshogy az idén sem: az előbbi Beethoven-esttel, utóbbi Bartók-koncerttel szerepel a programban.
A nemzetközi felhozatal ebben az évben is komoly: ismét hazánkba látogat Jurij Basmet brácsaművésze, aki most a Moszkvai Szólistákat vezényli majd. A korunk Don Giovannijaként emlegetett uruguayi basszbariton, Erwin Schrott romantikus áriaestjén a Műpában Verdi-, Mozart- és Gounod-áriákkal mutatkozik be a hazaiaknak.
A sor még így sem teljes. Ott van például a punk hegedűvirtuóz, Nigel Kennedy, aki tavalyi kísérletezős estje után Bachot és Duke Ellington-műveket fog játszani. Nem lehet kifelejteni a mezítlábas ütőhangszeres zenészt, Evelyn Glennie-t sem, aki testét egyfajta rezonátorként kezeli, a mély hangokat pedig csak a meztelen lábával érzi meg. A táncművészeti programok között is lehet ínyencségekre bukkanni. A spanyol Ballet Flamenco de Andalucía Lorca-estje mellett a Bill T. Jones – Arnie Zane Dance Company estje vagy az Inbal Pinto & Avshalom Pollak Dance Company japán mese nyomán megszületett Hydra című, pantomimet és akrobatikát elegyítő vendégjátéka is fontosnak ígérkezik.
Idén a szervezők elindították a Roma vagyok – magyar vagyok című sorozatot, amelyben roma származású alkotóknak adnak bemutatkozási lehetőséget. A Thália Színház Arizóna Stúdiójában így lesz látható Balogh Rodrigó színész-rendező Tollfosztás című darabja az elmúlt időszak romagyilkosságairól. A színészek hátrányos helyzetű fiatalok lesznek. A program részeként bemutatkozik a Roma Virtuózok Kamarazenekar is barokk concertókkal.
A BTF összköltségvetése közel 1,3 milliárd forint, amelyből 192 millió forintot az Oktatási és Kulturális Minisztérium ajánlott fel, de az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Hivatala is jelentős támogatást biztosított a seregszemlének. A költségvetés fennmaradó részét – az említett összeg mintegy felét – a szponzorációs pénzek és a jegybevétel fedezi.

„Román földre” ment „vendégségbe” Magyar Péter, akit végül a Szózat is a falhoz állított