Egy kettes víziója

Az a helyzet, hogy a PR-szakértőkhöz meg a reklámmenedzserekhez még nem jutott el az új óvodai nevelési program. Nevezetesen a passzus, amely szerint a nemi identitást sem hangsúlyozni, sem provokálni, sem folyamatosan adagolni a pici fejecskékbe nem szabad. Embernek születünk, és piacvezető főemlősként majd csak eldöntjük, hogy kik is akarunk lenni. Férfiak vagy nők. Kellő túlzásokkal, de jogos aggodalmakkal megterhelve volt valami lárma a nyilvánosságban ez ügyben. Amúgy a köznépnél még nemigen csapódott le a genderfilozófia (minek dzsendereznek, amikor a szó alapja a gens, gentis, nemzetség, faj, és nyilván az angolok is a latinból vették át). A négyéves Adrián készségesen elmondja, hogy az óvodában Pannikával szokott puszilkózni, és Pannika szerint ez olyan jó. És neked, Adrián? – kérdezi a büszke mama. Hát, nekem is nagyon – néz mélyen a szemünkbe, majd játék motorját berregtetve négykézláb tovatűnik a lábak alatt. Hja, ők még nyilván nem hallottak az egyes és kettes szülőről, különben nem dicsekednének Adrián férfias viselkedésével. Pedig jó lesz észbe kapni, és befejezni az anya mos, apa autót vezet, a gyerekek Kinder Buenót meg kinderpingvint, meg kindertojást eszegetnek, mert nálunk nem gyerekek vannak a reklámban, hanem sok kis Hohes C-t kortyolgató kinder. A mama meg a Küchében süt-főz Knorr-rafinériával, ahelyett, hogy Horváth Ilona alapszakácskönyvéből tanulná a rántás készítését. Vége lesz ennek a világnak rövidesen, s a reklámipar is rájön, milyen változatos az élet nemi sztereotípiák nélkül. Az összes Gillette Machot és egyéb csodaborotvát illusztris szakállas, bajszos hölgyek fogják bemutatni, és amíg pamacsolják arcukat, huncutul egy pöttyöt kennek a metroszexuális barát vagy férj orrocskájára, ami barna a mattítótól, és fekete a tetovált szemhéjak varázsától. Ez persze hidegen hagyja a ház asszonyát, aki borotválkozás után bőrszerkóban tapossa a Harley– Davidson gázpedálját, háta mögött a pityergő iskolással: Lassabban, mama! Csend legyen, edzek az európai Harley-futamra! A tévé képernyőjén megjelennek a szupermodellek, hatalmas dobozokkal felszerelkezve becsengetnek takaros házak kapuján, ahol is kiszalad a férfi kötényben és pettyes fejkendőben, éppen „cipót dagaszt nyírfa tekenőben” … bocsánat, ez egy avítt népdal a nőkről, itt az Axamaxa mosóporra biztatják a férfiakat: mossanak ezzel, ragyogni fog a csúnya direkt odakent paradicsom-, kakaó-, csokoládéfagylalt-foltos póló. A legújabb kocsikba nők szállnak be, ők száguldanak a végtelen autópályákon, és csettintenek, amikor sebességet váltanak, körömcipős lábuk rátapad a fék-gáz istenségre, s megállás után hosszú előadásba kezdenek a motorok, lóerők és az űrkutatás aktualitásairól. A férj szájtátva hallgatja. Annál is inkább, mert hullafáradt, reggel korán kelés, reggeli az asszonynak az ágyba, a két gyereknek, ő elvan egy pirítóssal délig. Délelőtt főzés, takarítás, bevásárlás, a porszívó bedöglött, az asszony egy hete ígéri, hogy megnézi. Délután rohanás az iskolába, az óvodában szólnak, hogy Kittike foci közben megrúgta Patrikot, aki egész délután pityergett. Sietnek haza, be a ruhákkal a mosógépbe, közben rettenetes migrén szorongatja a fejét, lefekszik, és arra ébred, hogy a felesége újságot olvas a tévé előtt. Felkél, indulna leckét ellenőrizni, amikor az aszszony emelt hangon odavágja: „Egész nap itthon mereszted a fenekedet, és arra nem vagy képes, hogy összeüss egy meleg vacsorát!” Káromkodik egy cifrát, lecsapja a sörösdobozt, és kimegy rágyújtani. A férj elsírja magát.