Brüsszel megfenyegette hazánkat, folytatódik az eljárás

Az uniós miniszterek megvitatták, hogy szükség van-e szankciókra Magyarország ellen a jogállamiság helyzete miatt. Brüsszel megfenyegette hazánkat.

Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke Forrás: AFP

Fenntartják a 7. cikk szerinti eljárást

A biztos világossá tette: 

A bizottság álláspontja változatlan. A 7. cikk szerinti eljárást fenn kell tartani mindaddig, amíg a problémák nem kerülnek megnyugtató rendezésre.

Hozzátette: 

A bizottság mindig készen áll konstruktív párbeszédet folytatni a magyar hatóságokkal.

A magyar kormányt a tanácsülésen Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter képviselte, aki ismertette Budapest hivatalos álláspontját, és válaszolt a tagállamok képviselőinek kérdéseire.

Brüsszel a pride miatt támadja hazánkat

A tanácsülést követő sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva a biztos megerősítette, hogy a bizottság továbbra is vizsgálja azokat a magyar törvényeket, amelyek szerintük az LMBTQ-személyek jogait érintik, és amelyeket idén márciusban, illetve áprilisban fogadtak el.

„Ezekkel kapcsolatban komoly aggályaink vannak”, fogalmazott a biztos, különösen azzal a rendelkezéssel összefüggésben, amely lehetővé tenné egyes rendezvények – így például a pride-felvonulás – betiltását. Hozzátette: 

Ez a szabadságjogokat, különösen a békés gyülekezéshez való jogot sértené,

amely az Európai Unió alapjogi chartájának része. A javaslatban szereplő mesterségesintelligencia-alapú arcfelismerés alkalmazását szintén aggasztónak nevezte.

A biztos emlékeztetett arra is, hogy a jogszabály alapját képező gyermekvédelmi törvény miatt a bizottság már korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, és a bíróság főtanácsnokának véleménye június elején várható.

A másik vizsgált jogszabály, a nemzeti szuverenitás védelmére hivatkozó transzparencia-törvény kapcsán a biztos úgy fogalmazott: 

Súlyos aggodalmaink vannak az előterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban.

Emlékeztetett, hogy bár a javaslatot egy parlamenti képviselő nyújtotta be, „a magyar kormány korábban már élt ezzel az eszközzel, hogy kormányzati támogatású képviselők útján fogadtasson el törvényeket”.

Mint mondta, a bizottság ezért a múlt héten hivatalos levélben kérte a magyar kormánytól a javaslat visszavonását. 

Amennyiben nem vonják vissza, nem fogunk habozni a szükséges lépések megtételében.

A biztos hozzátette: 

Nem zárjuk ki, hogy ideiglenes intézkedéseket kérünk, ha a törvény ebben a formában hatályba lép.

A biztos végül hangsúlyozta: 

Az Európai Unió értékei világosan rögzítve vannak a szerződésekben. A jogállamiság ezek közé tartozik. Minden tagállamnak be kell tartania a közösen elfogadott szabályokat.

A bizottság szoros figyelemmel követi a magyarországi tüntetéseket

A sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva az uniós biztos megerősítette: tudomásuk van arról, hogy a magyar rendőrség a hét elején betiltott egy LMBTQ-témájú rendezvényt, amelyet vasárnap tartottak volna. A biztos ezzel kapcsolatban hangsúlyozta:

Tudatában vagyunk annak a rendőrségi döntésnek, amelyre ön hivatkozik. Ez jelenleg bírósági felülvizsgálat alatt áll.

Hozzátette: 

A mai ülésen Bóka miniszter is elmondta, hogy jelenleg nincs olyan bírósági ítélet, amely a szóban forgó törvény alapján tüntetés betiltásáról rendelkezett volna. Ugyanakkor ez egy olyan lépés lehet, amely ebbe az irányba vezet.

A biztos szerint ez komoly fejlemény, amelyet a bizottság „nagyon szorosan nyomon követ”. Mint fogalmazott: 

Azt kell vizsgálnunk, hogy összhangban van-e az uniós joggal, beleértve az alapszerződéseket és az alapjogi chartát is. Jelenleg semmilyen lehetőséget nem zártunk ki.

Hangsúlyozta: 

Biztosíthatok mindenkit, hogy a bizottság nagyon szoros figyelemmel kíséri a magyarországi fejleményeket ebben az ügyben.

Brüsszel szerint Magyarország nem támogatja a demokratikus ellenálló képességet

A tanácskozáson szó esett az EU „demokratikus ellenálló képességéről” szóló elnökségi következtetésekről is, amelyekhez 25 tagállam csatlakozott. Az elnökséget ellátó lengyel képviselő elismerte: 

Két tagállam nem írta alá a dokumentumot: Magyarország és Szlovákia.

Azt is hozzátette: 

Egyszerűen még nem álltak készen az ilyen jellegű döntések támogatására.

A lengyel elnökség szerint ugyanakkor a legtöbb tagállam kész támogatni az Európai Bizottság által készített „demokráciapajzs” kezdeményezést, amelynek célja a külföldi beavatkozások és dezinformáció elleni fellépés.

Brüsszel továbbra is támogatja az NGO-kat és az ellenzéki médiát

A sajtótájékoztató végén a biztos egy magyar újságíró kérdésére válaszolva elmondta, milyen tanácsot ad azoknak a magyar civil szervezeteknek és médiamunkásoknak, akik attól tartanak, hogy az új törvény nyomán „feketelistára kerülhetnek”, különösen külföldi – akár uniós – források elfogadása miatt.

Az üzenetem számukra az, hogy teljes mértékben támogatjuk őket

– fogalmazott a biztos. Elmondása szerint márciusban személyesen is találkozott több ilyen szervezettel Budapesten, és közvetlenül hallotta tőlük, hogy egyre szűkül a mozgásterük. Hozzátette: 

Ez aggasztó fejlemény, mert a jogállamiság védelméhez elengedhetetlen a civil társadalom és egy élő, független, pluralista médiaszektor

– mondta.

Ők a demokrácia őrei, és kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy az emberek szabadon elmondhassák véleményüket és számonkérhessék a hatalmat. Ezért támogatni fogjuk őket, együtt fogunk működni velük, és megvédjük az uniós jogot, valamint az alapjogi chartát minden lehetséges módon.

– tette hozzá. A biztos zárásként hangsúlyozta: 

A bizottság elkötelezett amellett, hogy az uniós szerződések őreként ellássa a feladatát. Ezt a felelősséget komolyan vesszük és teljesíteni fogjuk.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)