Újabb meghallgatást tartottak Magyarországról az Európai Unióban az úgynevezett 7. cikkely szerinti eljárás keretében. Brüsszel szerint továbbra is „súlyos aggályok” állnak fenn, amelyek szerintük indokolják az eljárás fenntartását. A magyar kormány álláspontját ismét bemutatták, de a Bizottság ragaszkodik saját értelmezéséhez.
Fotó: AFP
Brüsszel továbbra is fenntartja az eljárást
Az Európai Unió általános ügyek tanácsának keddi ülésén immár nyolcadik alkalommal került sor Magyarország meghallgatására a 7. cikk szerinti eljárás keretében. A meghallgatást követően megerősítették:
A bizottság megítélése szerint továbbra is súlyos aggodalmak állnak fenn a magyar jogállamiság helyzetével kapcsolatban.
A meghallgatáson az Európai Bizottság külön kiemelte, hogy szerintük a magyar Országgyűlés elé terjesztett transzparencia-törvénytervezet, amely lehetővé tenné civil szervezetek finanszírozásának nyilvános nyomon követését, „súlyosan sértené az uniós elveket és jogot.” A biztos hozzátette:
Amennyiben a törvényt elfogadják, a bizottság nem fog habozni alkalmazni a rendelkezésére álló eszközöket az uniós jog védelme érdekében.
Újabb támadás a gyermekvédelmi törvény miatt
A meghallgatáson a bizottság ismét bírálta a magyar gyermekvédelmi törvényt is, amely ellen már korábban pert indított az uniós testület az Európai Bíróságon. A biztos szerint:
Az új törvény lehetővé teszi, hogy a rendőrség mesterséges intelligenciával támogatott arcfelismerő rendszert használjon olyan tüntetések résztvevőinek azonosítására, amelyek megsértik a gyermekvédelmi szabályokat.
Hozzátette:
Ez sérti a békés gyülekezéshez való jogot, amely nem fenyeget sem gyermeket, sem mást, és az uniós jog szerint alapjognak minősül.
A bizottság azt is közölte, hogy „az új szabályok lehetővé teszik 500 eurós bírság kiszabását a gyülekezésen részt vevőkre”, amennyiben megsértik a gyermekvédelmi törvényt, ezt is uniós alapjogokat sértő lépésként értékelik.
Brüsszel újra Magyarországot viszi bíróságra
A biztos arról is beszámolt, hogy „a bizottság tavaly ősszel az Európai Bíróság elé vitte Magyarországot a Szuverenitásvédelmi Hivatal és annak vizsgálati jogkörei miatt is”. A testület szerint ezek a szabályok „nincsenek összhangban az uniós joggal”, és a per továbbra is folyamatban van. Brüsszel továbbá a magyar igazságszolgáltatás függetlenségéről, valamint az alkotmányos és választási rendszer legutóbbi módosításairól is aggodalmát fejezte ki. A gyermekek jogainak védelmére hivatkozó új alkotmánymódosítást szintén kritika érte:
Nem elfogadható, hogy erre hivatkozva jogszerű tüntetéseket tiltsanak be
– hangzott el.
Fenntartják a 7. cikk szerinti eljárást
A biztos világossá tette:
A bizottság álláspontja változatlan. A 7. cikk szerinti eljárást fenn kell tartani mindaddig, amíg a problémák nem kerülnek megnyugtató rendezésre.
Hozzátette:
A bizottság mindig készen áll konstruktív párbeszédet folytatni a magyar hatóságokkal.
A magyar kormányt a tanácsülésen Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter képviselte, aki ismertette Budapest hivatalos álláspontját, és válaszolt a tagállamok képviselőinek kérdéseire.
Brüsszel a pride miatt támadja hazánkat
A tanácsülést követő sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva a biztos megerősítette, hogy a bizottság továbbra is vizsgálja azokat a magyar törvényeket, amelyek szerintük az LMBTQ-személyek jogait érintik, és amelyeket idén márciusban, illetve áprilisban fogadtak el.
„Ezekkel kapcsolatban komoly aggályaink vannak”, fogalmazott a biztos, különösen azzal a rendelkezéssel összefüggésben, amely lehetővé tenné egyes rendezvények – így például a pride-felvonulás – betiltását. Hozzátette:
Ez a szabadságjogokat, különösen a békés gyülekezéshez való jogot sértené,
amely az Európai Unió alapjogi chartájának része. A javaslatban szereplő mesterségesintelligencia-alapú arcfelismerés alkalmazását szintén aggasztónak nevezte.
A biztos emlékeztetett arra is, hogy a jogszabály alapját képező gyermekvédelmi törvény miatt a bizottság már korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, és a bíróság főtanácsnokának véleménye június elején várható.
A másik vizsgált jogszabály, a nemzeti szuverenitás védelmére hivatkozó transzparencia-törvény kapcsán a biztos úgy fogalmazott:
Súlyos aggodalmaink vannak az előterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban.
Emlékeztetett, hogy bár a javaslatot egy parlamenti képviselő nyújtotta be, „a magyar kormány korábban már élt ezzel az eszközzel, hogy kormányzati támogatású képviselők útján fogadtasson el törvényeket”.
Mint mondta, a bizottság ezért a múlt héten hivatalos levélben kérte a magyar kormánytól a javaslat visszavonását.
Amennyiben nem vonják vissza, nem fogunk habozni a szükséges lépések megtételében.
A biztos hozzátette:
Nem zárjuk ki, hogy ideiglenes intézkedéseket kérünk, ha a törvény ebben a formában hatályba lép.
A biztos végül hangsúlyozta:
Az Európai Unió értékei világosan rögzítve vannak a szerződésekben. A jogállamiság ezek közé tartozik. Minden tagállamnak be kell tartania a közösen elfogadott szabályokat.
A bizottság szoros figyelemmel követi a magyarországi tüntetéseket
A sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva az uniós biztos megerősítette: tudomásuk van arról, hogy a magyar rendőrség a hét elején betiltott egy LMBTQ-témájú rendezvényt, amelyet vasárnap tartottak volna. A biztos ezzel kapcsolatban hangsúlyozta:
Tudatában vagyunk annak a rendőrségi döntésnek, amelyre ön hivatkozik. Ez jelenleg bírósági felülvizsgálat alatt áll.
Hozzátette:
A mai ülésen Bóka miniszter is elmondta, hogy jelenleg nincs olyan bírósági ítélet, amely a szóban forgó törvény alapján tüntetés betiltásáról rendelkezett volna. Ugyanakkor ez egy olyan lépés lehet, amely ebbe az irányba vezet.
A biztos szerint ez komoly fejlemény, amelyet a bizottság „nagyon szorosan nyomon követ”. Mint fogalmazott:
Azt kell vizsgálnunk, hogy összhangban van-e az uniós joggal, beleértve az alapszerződéseket és az alapjogi chartát is. Jelenleg semmilyen lehetőséget nem zártunk ki.
Hangsúlyozta:
Biztosíthatok mindenkit, hogy a bizottság nagyon szoros figyelemmel kíséri a magyarországi fejleményeket ebben az ügyben.
Brüsszel szerint Magyarország nem támogatja a demokratikus ellenálló képességet
A tanácskozáson szó esett az EU „demokratikus ellenálló képességéről” szóló elnökségi következtetésekről is, amelyekhez 25 tagállam csatlakozott. Az elnökséget ellátó lengyel képviselő elismerte:
Két tagállam nem írta alá a dokumentumot: Magyarország és Szlovákia.
Azt is hozzátette:
Egyszerűen még nem álltak készen az ilyen jellegű döntések támogatására.
A lengyel elnökség szerint ugyanakkor a legtöbb tagállam kész támogatni az Európai Bizottság által készített „demokráciapajzs” kezdeményezést, amelynek célja a külföldi beavatkozások és dezinformáció elleni fellépés.
Brüsszel továbbra is támogatja az NGO-kat és az ellenzéki médiát
A sajtótájékoztató végén a biztos egy magyar újságíró kérdésére válaszolva elmondta, milyen tanácsot ad azoknak a magyar civil szervezeteknek és médiamunkásoknak, akik attól tartanak, hogy az új törvény nyomán „feketelistára kerülhetnek”, különösen külföldi – akár uniós – források elfogadása miatt.
Az üzenetem számukra az, hogy teljes mértékben támogatjuk őket
– fogalmazott a biztos. Elmondása szerint márciusban személyesen is találkozott több ilyen szervezettel Budapesten, és közvetlenül hallotta tőlük, hogy egyre szűkül a mozgásterük. Hozzátette:
Ez aggasztó fejlemény, mert a jogállamiság védelméhez elengedhetetlen a civil társadalom és egy élő, független, pluralista médiaszektor
– mondta.
Ők a demokrácia őrei, és kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy az emberek szabadon elmondhassák véleményüket és számonkérhessék a hatalmat. Ezért támogatni fogjuk őket, együtt fogunk működni velük, és megvédjük az uniós jogot, valamint az alapjogi chartát minden lehetséges módon.
– tette hozzá. A biztos zárásként hangsúlyozta:
A bizottság elkötelezett amellett, hogy az uniós szerződések őreként ellássa a feladatát. Ezt a felelősséget komolyan vesszük és teljesíteni fogjuk.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)
