Felújításra váró kastélyok

Számtalan, egykor magyar nemesi családok által birtokolt kastélyt, kúriát fenyeget az enyészet Erdélyben, mivel helyreállításukra tulajdonosaik sem román állami, sem uniós támogatást nem kapnak. A „magyar kézre” került bukaresti művelődési minisztérium arra készül, hogy új örökségvédelmi törvénnyel tágítja a hatóságok hatáskörét az önkormányzati vagy magántulajdonban lévő műemlékek felújítása terén.

Örökségvédelmi törvénykönyvet kíván a bukaresti parlament elé terjeszteni Kelemen Hunor romániai művelődési miniszter, aki a tervezett jogszabállyal megoldást szeretne találni az erdélyi kastélyok felújításának finanszírozására is. A decemberben kormányra került Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tárcavezetője egyebek között abból a megfontolásból kezdeményezte a törvénykönyv közvitára bocsátását, hogy bár vigyáznia kell az épített örökségre, a minisztériumnak jelenleg kevés közbelépési joga van az elhanyagolt vagy nem megfelelően felújított, önkormányzati és magántulajdonban lévő műemlék épületek esetében. „Ezen a helyzeten kell változtatnunk a készülő örökségvédelmi törvénykönyvvel, amelybe a szankciókra vonatkozó szabályozásokat is pontosan le kell fektetnünk, a jogi procedúrákat pedig le kell egyszerűsítenünk. Erre azért volna szükség, mert műemlékek mennek tönkre, amíg az illetékes hatóságok döntést hoznak egy-egy peres ügyben” – jelentette ki nemrég a miniszter.
A tárca hatáskörébe tartozó örökségvédelmi hivatal az idén 63 millió lejjel (négymilliárd forint) kénytelen gazdálkodni, amelyből csaknem 280, már megkezdett műemlék-felújítási munkálatot kell finanszírozni. Ez az összeg természetesen nem elég valamennyi, alaposan leromlott romániai műemlék helyreállítására, márpedig csak Erdélyben jelentős azoknak a kastélyoknak és kúriáknak a száma, amelyeknél évtizedek óta nem folytattak restaurálási munkát, holott számos ilyen műemlék épületet istállónak vagy gabonalerakatnak használtak a kommunizmus idején.
Márpedig Romániában nem mindegyik műemlékfajta jogosult állami vagy európai uniós finanszírozásra. Hegedüs Csilla, a művelődési minisztérium tanácsosa kérdésünkre elmondta, az önkormányzati tulajdonban lévő műemlékek restaurálására a műemlék-helyreállítási alapnál, valamint a vidékfejlesztési terv révén lehet pályázni, ám a tárca alacsony költségvetése miatt (ami az idén a román GDP 0,20 százaléka) csak az igények minimális százalékát tudják kielégíteni. Ennél is nagyobb gond, hogy nem léteznek megközelíthető állami pénzalapok ama nemesi családok leszármazottai számára, akik a kommunizmus idején tönkrement, majd 1989 után visszaszolgáltatott épületet akarják helyreállítani saját célra. Sőt a magántulajdonban lévő műemlékek esetében uniós alapokra is csak akkor lehet pályázni, ha a tulajdonos kereskedelmi, oktatási vagy kulturális célra állítja helyre a műemléket. „Ez akut probléma, amelyet a minisztérium az örökségvédelmi törvényben szeretne szabályozni, gazdasági mechanizmust is keresve a segítségnyújtáshoz. Pontosan értjük a gondokat: az egykor államosított épületekhez tartozó birtokok hajdan fenntartották a kastélyt, de ma már ezek vagy nem léteznek, vagy nincsenek olyan állapotban, hogy fenntartsák a műemléket” – magyarázza Hegedüs Csilla.
Márpedig az igény óriási, hiszen Erdélyben számtalan kastélyt, kúriát és egyéb műemlék jellegű épületet szolgáltattak vissza az elmúlt időszakban. Fennáll a veszélye, hogy hamarosan az elpusztult építészeti örökség listáját gazdagítja például a Maros megyei Koronka Tholdalagi-kastélya, ha tovább késik az ingatlan felújítása. A 17. században gróf Tholdalagi Mihály által teljesen újjáépített műemléket a leszármazottak 2004-ben eladták egy francia állampolgárnak, akinek azonban nincs pénze a restaurálásra, és nem is igen törődik erdélyi birtokával. A szintén Maros megyei Sáromberkén a külföldön élő örökösök nemrég áruba bocsátották a több mint kétszáz éves Teleki-kastélyt, amelyben jelenleg egy oktatási intézmény és civil szervezet működik. Az esetleges kiárusítást azonban a helyi önkormányzat ellenzi, mivel a visszaszolgáltatás után létrejött kastélykezelő kuratórium korábban olyan döntést hozott, miszerint a műemlék legalább húsz éven keresztül közösségi célokat szolgál. A kolozsvári Krónika napilap nemrég arról is beszámolt, hogy folyamatosan romlik a Szatmárnémeti közelében fekvő Aranyosmeggyes 13. században épült, az évszázadok során számos tulajdonos által birtokolt Lónyai-kastély állapota is. A romániai műemlékek listáján kiemelten fontos történelmi örökségként szereplő épület legutóbbi tulajdonosa II. Károly román király volt, ám ma sem a helyi önkormányzat, sem a Szatmár megyei múzeum nem tekinti sajátjának, így senki sem hajlandó anyagi áldozatot hozni az elengedhetetlenné vált helyreállításra.