Hazakerül a székelyek ágyúja

Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen állítják ki a nemzeti ünnep alkalmából a székelyek legendás ágyúöntője, Gábor Áron évtizedek óta Bukarestben őrzött rézágyúját. A székelyföldi történészek, muzeológusok és elöljárók abban bíznak, hogy a 160 éves történelmi ereklye végleg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban marad.

2010. 03. 12. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Negyvenéves „száműzetés” után visszakerül a Székelyföldre a jeles ’48-as forradalmár, Gábor Áron által öntött rézágyúk egyetlen, a mai napig fennmaradt példánya. A 160 évvel ezelőtt gyártott fegyvert a tervek szerint holnap szállítják a román fővárosból Sepsiszentgyörgyre, ahol március 12-én közszemlére teszik az In memoriam Gábor Áron című kiállításon. A nemzeti ünnepen pedig Kézdivásárhelyen is bemutatják. A hírt tegnap jelentette be Tamás Sándor, a történelmi Háromszéket felölelő Kovászna megye képviselő-testületének elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Vargha Mihály, a megyeszékhely Székely Nemzeti Múzeumának igazgatója. (A megyében és Szentgyörgyön egyaránt 75 százalék a magyarság aránya.) A történelmi ereklye Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség művelődési miniszterének közbenjárására kerül haza három hétre Bukarestből, ahová 1970-ben, a Román Történelmi Múzeum megalakulásakor került „kölcsön”. Jellemző a történelemhamisításra, hogy a Gábor Áron-féle fegyver csövén évekig „Az 1848-as román forradalomban használt ágyú” felirat volt látható. Az elmúlt években azonban a bukaresti közgyűjtemény alagsorában őrizték. Vargha Mihály igazgató tegnap elmondta: arra számít, hogy az ágyú sokkal több látogatót vonz Sepsiszentgyörgyön, mint Bukarestben, ezáltal a Székely Nemzeti Múzeum végleg megtarthatja kincsét, de legalábbis meghosszabbíthatja a kölcsön időtartamát.
Gábor Áron (1814–1849), a székelyek legendás öntője hetven ágyút gyártott azt követően, hogy a Puchner császári tábornok által megadásra szólított háromszékiek 1848. november 12-i nagygyűlésén megtette híressé vált ígéretét: „Lészen ágyú!” A Bem József által tüzér őrnagynak kinevezett forradalmár első ágyúit a Magyarhermány melletti Bodvajon öntötte, majd hármat Sepsiszentgyörgyön, és 64-et Kézdivásárhelyen. A székelyek akkor Gábor Áronnak köszönhetően verték vissza a császári seregeket, a tüzértiszt végül a kökösi csatában esett el.
Sylvester Lajos sepsiszentgyörgyi közíró, a téma kutatója tegnap elmondta, a legenda szerint a szabadságharc leverése után a rézágyúkat elásták vagy folyók medrébe süllyesztették, hogy ne kerülhessenek az ellenség kezére. Az azóta előkerült egyetlen, 370 kilogrammos ágyút a kézdivásárhelyi Rudolf-kórház udvarán végzett csatornázási munkálatok közben találták meg 1906-ban. Ezt később a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban állították ki, ám az elmúlt negyven évben csak másolatát láthatták az érdeklődők. „Ragaszkodunk a Gábor Áron-ágyúhoz. Az ereklye a székelyek szülőföldjük iránti szeretetét is jelképezi” – jelentette ki tegnap Antal Árpád szentgyörgyi polgármester.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.