További kérdések az IMF-ről

Felszólította Mesterházy Attila szocialista miniszterelnök-jelölt Orbán Viktor Fidesz-elnököt és Varga Mihályt, a polgári kormány volt pénzügyminiszterét, hogy tisztázzák: mi a tárgyalási pozíciójuk a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), milyen ajánlattal mentek a megbeszélésre, és azon mi hangzott el. Mesterházy tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a választások előtt válaszolniuk kellene az érintetteknek a feltett kérdésekre, mert közép- és hosszú távon határozhatja meg az emberek életét a Fidesz költségvetési, illetve gazdaságpolitikája. A politikus Varga Mihály Fidesz-alelnököt idézte, aki korábban úgy nyilatkozott: az IMF-hitel arról szól, hogy a külföldi tőkeerős anyabankok tulajdonában lévő bankokat akarja megmenteni a kormány az adófizetők kontójára. Orbán Viktor Fidesz-elnök pedig Mesterházy közlése szerint azt mondta: a jobboldalon nagyon sok embernek az a véleménye, hogy az IMF-hitelt osztogatásra fogják használni a választások előtt. Orbán Viktor kedden cáfolta, hogy a Fidesz megállapodást kötött volna a Nemzetközi Valutaalappal. A pártelnök hangsúlyozta: amíg a Fidesz nem nyeri meg a választást, nem állapodik meg senkivel, így az IMF-fel sem. Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap budapesti állandó irodájának vezetője ezt megerősítette: informális eszmecserét és nem tárgyalásokat folytattak a Fidesszel a magyar gazdaság helyzetéről.
Szabályzata szerint ugyanakkor az IMF csak kormányokkal köthet megállapodást, pártokkal nem, vagyis eleve kizárt bármiféle IMF–Fidesz-paktum. A valutaalap a 2008. októberi hitelmegállapodás óta több alkalommal folytatott informális jellegű megbeszélést az ellenzéki párt szakembereivel, ám ezek nem voltak titkosak, az eszmecserékről maga James Morsink,
az IMF küldöttségének vezetője számolt be az újságíróknak a vizsgálatok után.
A hitelcsomag kommunikációjával számos alkalommal gyűlt meg a baja az MSZP-nek. Mint ismert, a gigakölcsön felvételét az akkor pártelnök-miniszterelnökként tevékenykedő Gyurcsány Ferenc úgy mutatta be 2008 őszén, hogy „hazánk megszerezte az Európai Unió és az IMF támogatását, ám ezekre azért volt szükség, hogy a segítséget soha ne kelljen igénybe venni.” A bejelentést követően hazánk azonnal rászorult a hitel első, csaknem ötmilliárd eurós részletének lehívására, mivel a magyar állampapírokat nem vásárolták, s a nemzetközi kölcsön felvétele nélkül nem tudtuk volna lejáró adósságainkat fizetni. Noha Gyurcsány azt is állította, hogy az IMF nem kért a hitelért cserébe semmit, a később nyilvánosságra hozott szándéklevélből kiderült: hazánknak az államháztartás számos területén kemény intézkedéseket kellett vállalnia ahhoz, hogy a kölcsönhöz hozzájuthasson. Az IMF-megállapodással járó kötelezettségek jelentőségét Lendvai Ildikó is tompítani igyekezett: a „zavaros Fidesz-nyilatkozatokat” most számon kérő MSZP vezetője a hitelmegállapodást még „esernyőprogramnak” nevezte 2008 októberében.