Nagybánya nem kér a ciánból

Felfüggesztette az építkezési engedélyek kibocsátását a nagybányai önkormányzat az egykori Aurul színesfém-feldolgozó térségében, hogy megakadályozza az észak-erdélyi város közelében ciántechnológiás aranykitermelésre készülő orosz Romaltyn Mining cég terveinek megvalósítását. Erdélyben jelenleg nyolc külföldi érdekeltségű cég vetett szemet a színesfémlelőhelyekre.

Nagybányának elege lett abból, hogy nevét egy évtizede rendszeresen az Európában példátlan tiszai ciánkatasztrófával azonosítják. A 130 ezer lelkes máramarosi megyeszékhely képviselő-testülete kedd délutáni ülésén határozatot hozott arról, hogy nem adható ki építési engedély az egykori Aurul üzemet is magában foglaló övezetben, sőt az ugyanitt korábban kibocsátott engedélyeket is felfüggesztették. A nagybányai városatyák intézkedése azt jelenti, hogy a Mihail Prohorov orosz milliárdos érdekeltségébe tartozó Romaltyn Mining Rt. – a 2000-es tiszai ciánszennyezést okozó Aurul utódja – egyelőre nem folyamodhat integrált környezetvédelmi engedélyért, és nem láthat hozzá a színesfém-feldolgozáshoz.
Az Oroszország második leggazdagabb embere tulajdonában lévő Polyus Gold aranykitermelő vállalat nagybányai cége több tíz millió eurós beruházással kívánja feldolgozni az évtizedeken át a kitermelés nyomán felgyűlt aranyat és ezüstöt egy Nagybánya közeli zagytározóból, és kérésére néhány évvel ezelőtt három építkezési engedélyt is kapott a helyi polgármesteri hivataltól. Viszont a jóváhagyásokról csak nemrég szerzett tudomást a városi képviselő-testület, amelynek tagjai most kiköszörülték a csorbát, és felfüggesztették az építkezési engedélyek kibocsátását a Romaltyn által megcélzott zagytározót is magában foglaló térségben mindaddig, amíg megszavazzák a területi városrendezési tervet, amely egyébként betiltani készül a ciántechnológiás módszert.
Ludescher István alpolgármester elmondta, akadályt próbálnak gördíteni a társaság elé, amely építkezési engedély híján nem tudja végrehajtani a környezeti kockázatot minimálisra csökkentő beruházásokat, márpedig ezek nélkül programja nem kaphat integrált környezetvédelmi engedélyt. A Nagybányától néhány kilométerre fekvő meddőhányóban tárolt több millió köbméter zagy állandó környezetszennyező forrás, az erős szél ugyanis a városba hordja a port a létesítményből. Az önkormányzat intézkedésén felbuzdulva egyébként egy nagybányai parlamenti képviselő népszavazást kezdeményez a ciántechnológia betiltásáról. A terv már csak azért is aktuális, mert Erdély több pontján jelenleg legkevesebb nyolc külföldi érdekeltségű cég szeretné kitermelni a színesfémlelőhelyeket. A svéd, ciprusi és brit társaságokon kívül főleg a kanadai Gabriel Resources és az European Goldfields neve vált ismertté Magyarországon is, előbbi ugyanis a Fehér megyei Verespatakon, utóbbi pedig a Hunyad megyei Felsőcsertésen kívánja ciántechnológiával kinyerni az aranyat. A terveket a budapesti zöldtárca többször kifogásolta.