Aki hat esztendeje is rosszul számolt

Hat éve alkotmánybírósági döntés és kétszázezer támogató aláírás összegyűjtése után írta ki az Országgyűlés december 4-re a kettős állampolgárságról szóló ügydöntő népszavazást. Kovács László (MSZP) külügyminiszterként 2004 márciusában a referendum kapcsán kifejtette, hogy a magyar kormány és parlament nem is dönthet a kérdésben, mert az az érintettek jelenlegi hazájának kompetenciájába tartozik. Az SZDSZ-es Eörsi Mátyás az akkori kormánypártok kampányának bevezetéseként egy esetleges pozitív döntés költségvetési – a társadalombiztosítást és az egészségügyet érintő – vonzatairól nyilatkozott, és azzal érvelt, hogy az erdélyiek kilencven százaléka a Fideszre szavazna (a népszavazási kezdeményezésnek egyébként választójogi következményei nem lettek volna).
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2004. november 3-i országgyűlési felszólalásában nyitotta meg a hivatalos kormányálláspontra épülő ellenkampányt a határon túli szervezetek megdöbbenésére. A kormányfő élesen támadta a Fideszt (az ellenzéki párt ugyanis mozgósításba kezdett a népszavazás eredményességéért és érvényességéért) és a kettős állampolgárság munkaerőpiacra, egészségügyre és a lakáspolitikára gyakorolt negatív hatásairól beszélt, majd jelezte, a határon túli magyarok érdekében nem támogatják a kezdeményezést. – Felelős politikus először számol, aztán dönt – hangoztatta később Gyurcsány Ferenc. A kormányzati kommunikáció is ráerősített erre az érvelésre: Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára bejelentette, hogy a szaktárcák számításai szerint évente 537,4 milliárd forintba kerülne a magyar költségvetésnek a kettős állampolgárság.
Az MSZP-s Szili Katalin házelnökként szembement pártja álláspontjával, és lelkiismereti szavazásra buzdított. A szocialistákat és az SZDSZ-t leszámítva valamennyi hazai párt az igen mellett érvelt. Orbán Viktor egy interjúban hangsúlyozta, nem tekintheti magát 15 millió magyar miniszterelnökének az, aki a kettős állampolgárság ellen szavaz.
Ahhoz, hogy a népszavazás sikeres és érvényes legyen, a választók negyedének, mintegy kétmillió embernek az igen voksa kellett volna. A Magyarok Világszövetségének kezdeményezésére kiírt referendumon végül a szavazók 51,55 százaléka szavazott igennel, és 48,45 százaléka nemmel, azonban az igen szavazatok aránya alig 18,9 százalék körüli volt az összes választóhoz viszonyítva.