Lenin szerint az osztályharc egyetlen problémája sem oldódott meg a történelem során erőszak nélkül. Az osztályharc nevében a kommunisták így aztán bárkit legyilkoltak, ha vélt vagy valós érdekük úgy kívánta. Az 1956-os forradalom után, a megtorlások idején Kádár János és társai leszámoltak politikai ellenfeleikkel, meghamisították a harcokban elesett szovjet katonák és ávósok számát is, hogy a szemet szemért elvre hivatkozva minél több forradalmárt küldhessenek bitófára. Mintegy háromszáz embert végeztek ki, több ezer embert vontak eljárás alá Biszku Béla belügyminisztersége idején. A korabeli dokumentumok arról tanúskodnak, Biszku szerint túl sok enyhe ítélet született a bíróságokon, és viszonylag kevés volt a fizikai megsemmisítések száma. Az egykori belügyminiszter – a minisztertanács elnökhelyettese, később a Központi Bizottság titkára – az enyhülés éveiben szembefordult Kádár Jánossal. Túl puhának tartotta a politikáját, ezért 1978-ban nyugdíjazták, jelenleg visszavonultan él a Rózsadombon.
Mint arról szombati számunkban írtunk, a Mandiner blog két újságírója, Novák Tamás és Skrabski Fruzsina múlt évben felkeresték Biszku Bélát azzal az ürüggyel, hogy szülőfalujáról, Márokpapiról készítenek almanachot. Később felfedték kilétüket és szándékukat: valójában az 1956 utáni megtorlásokról forgatnak dokumentumfilmet. A jelenleg a nyolcvankilencedik évében járó Biszku Béla írásban járult hozzá a felvételek bemutatásához, majd az engedélyt később visszavonta, arra hivatkozván, hogy a családja miatt nem akar nyilvánosságot. Miután az Uránia Nemzeti Filmszínház mégis a műsorára tűzte a Bűn és büntetlenség című dokumentumfilmet, Biszku Béla lánya, Biszku Éva Józsa jelezte, apja személyiségi jogi pert fog indítani, ha a filmet bemutatják. A várható perköltség miatt az Uránia letett erről a szándékáról. Tegnap az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának rendkívüli ülésén minderről a Bűn és büntetlenség alkotói is beszámoltak a parlamentben, miután a honatyák beletekintettek a filmbe. Nincs miért bocsánatot kérnie, ne nézzék hülyének – szembesülhettek a bizottság tagjai Biszku Béla önértékelésével és hithű kommunista világlátásával.
Kisfaludy András filmrendező szerint az alkotóknak elsőként Biszku Bélának kellett volna bemutatni a filmet, ez a szokásjog a dokumentumfilmeseknél. A film jelenleg csak zárt körben vetíthető, archiválható. A filmkészítők ugyanakkor polgári peres úton követelhetnék veszteségüket Biszku Bélán. A hatályos jogszabályokban, amelyek az egykori belügyminiszter személyiségi jogait védik, valami mégiscsak hibádzik a bizottság fideszes elnöke, L. Simon László szerint, ha nem lehet nyilvánosságra hozni, hogy Magyarország egykor második vezetője hogyan gondolkodik arról, mit tett a közszereplésének idején. Gulyás Dénes fideszes képviselő felvetette, az áldozatok jogát is védeni kell, s rámutatott egy ellentmondásra: nem azért áll valaki kamera elé, mert nem akarja, hogy a filmet bemutassák. Menczer Erzsébet fideszes képviselő hangsúlyozta: Biszku Béla háborús bűnös, e történetben nem lehetnek személyiségi jogai. Az MSZP-s Vitányi Iván arra emlékeztetett: Biszku Béla bűnösségét a rendszerváltás óta több történészi munka is megállapította.
A kulturális bizottság végül határozati javaslatban annak kimondását kérte az Országgyűléstől, hogy személyiségi jogokra hivatkozva ne lehessen történelmi dokumentumfilmeket betiltani.
A Bűn és büntetlenséget ma illegális vetítésen mutatják be a Menta Teraszon (Budapest II. ker., Margit körút 14.) este hétkor, nyolckor és kilenckor.
origo.hu
Orbán Viktor a Tihanyi Apátság átadóján: Az európai élet fundamentuma van veszélyben – videó
