Bár az ügyészség egy hónappal ezelőtti vádbeszédében egyik terhelt esetében sem indítványozott életfogytig tartó büntetést, egyiküket, K. Ferencet, a 2005-ös diósdi kettős gyilkosság társtettesét marasztalta el a legszigorúbban Bartkó Levente tanácsa. A férfi legkorábban 35 év múlva szabadulhat a fegyházból. A bíróság figyelembe vette az ügyészségnek az említett merénylet elkövetőjével, P. Sándorral kötött nyomozási alkuját, a gyilkos húsz évet kapott. A testület a legtöbb terhelt esetében megállapította, hogy bűnszervezetben követték el tetteiket, ez a törvény szerint kétszeres szorzót jelent a büntetés kiszabásakor.
*
A tanács ugyanakkor négy terheltet felmentett a vádak alól, ők a Mol Nyrt. százhalombattai olajfinomítójának dolgozói, illetve az őrség tagjai, akik az ügyészség szerint részt vettek a társaság olajlopásaiban. A tárgyalás hallgatósága tegnap újra átélhette a per két évvel ezelőtti kezdetekor bevezetett biztonsági intézkedéseket: a rendőrség lezárta az V. kerületi Markó utca környékét, s a bírósági szolgálattal együtt nehezítették a sajtó bejutását a tárgyalásra. A szervezés hibáit jelzi, hogy a média óriási érdeklődése ellenére csak tucatnyi újságírót engedtek be a tárgyalóterembe.
Nem volt meglepetés, hogy a verdikt alapját P. Sándor beszámolói jelentik, azonban Bartkó Levente tanácsa számos ponton alapnak tekintette a korábban többször szavahihetetlennek titulált Cz. Attila vallomásait is. A férfi P. Sándor nagybátyja, s a bérgyilkos szerint ő adott neki utasítást a diósdi kettős gyilkosságra, illetve a Gyurcsány Ferenc egykori üzlettársa, Sáska László elleni merényletre. Az ügyekben 2007 óta szerepelt egy különösen védett tanú, akinek beszámolóira szintén számos ponton alapozott a bíróság.
Ismert, a társaság tevékenységének alapját azok az olajlopások jelentették, amelyeket az ezredforduló környékén a Mol százhalombattai olajfinomítójának sérelmére követtek el. A csoport ipari méretekben tartálykocsikkal a benzin-, egy illegális csővezetéken pedig a gázolajkészletet csapolta meg. A cső a harmadrendű vádlott, P. István ercsi kamionmosójába futott be, az üzemanyagot ott fejtették kamionokba. A szállítás folyamatos volt közúton, vasúton és hajókon is. Érdekesség, hogy a Mol azóta sem tett feljelentést az ügyben. Az ítélet indoklásában elhangzott, hogy az üzemben számos bonyolult technológiai folyamatot felügyeltek a dolgozók, és sok beavatkozásnál keletkezett selejt, így leltárkor nem mutatkozott meg a hiány. Ennek ellentmond, hogy vádlottak és tanúk is elmondták a per kezdetén, hogy hetente fejenként több tíz millió forintot kerestek az üzleten.
A diósdi merénylet célpontja, F. József zsarolni kezdte Cz. Attila körét, amikor tudomására jutott a rendszeres olajlopás. Az ítélet szerint bebizonyosodott, hogy a Pipás becenevű férfi kiiktatásáról négyen, Cz. Attila, P. István és a Koszi testvérekként ismert Sz. István és Sz. Miklós döntöttek. Bár Kosziék ellen szinte egyetlen tanú sem tett terhelő vallomást, a bíróság szerint bűnösségüket alátámasztják a lehallgatott telefonbeszélgetések és más, titkosszolgálati módszerekkel beszerzett bizonyítékok. A verdikt szerint a fivérek először védelmi pénzt szedtek Cz. Attiláéktól az olajos pénzekből, majd irányítani kezdték a szervezetet. Kosziékat fejenként 18,5 évvel sújtotta a bíróság. Cz. Attila P. Sándorhoz hasonlóan szerepelt a tanúvédelmi programban, miután unokaöccse részletesen feltárta a társaság bűncselekményeit. Cz. Attila 2007-es vallomásai alapján vették őrizetbe Kosziékat, és a nyomozók előtt akkor lett világos, hogy egy maffia tevékenykedett tíz éve a főváros környékén. Cz. Attilát szinte az öszszes ellene felhozott vádpontban bűnösnek találta a bíróság, és húsz évre ítélte. Társa, a konspirációban őt nagyban segítő P. István 17,5 év fegyházbüntetést kapott. A határozat a legtöbb vádlott esetében megállapította, hogy bűnszervezetben követték el cselekményeiket, ezért kizárta őket a feltételes szabadság lehetőségéből is. P. Sándor nyomozási alkuja révén mentesült azon vádpontok alól, amelyek a csoport pénzszállítók, illetve bankfiókok elleni támadásait részletezték.
A bűnszervezeten belül egy négy-öttagú társaság követte el a rablásokat, ők öt és tíz év közötti büntetéseket kaptak. Egyikük, V. Tibor szökésben van, őt távollétében ítélték el. Az említett, életfogytiglannal sújtott K. Ferenc volt a végzés szerint Terjék István vállalkozó gyilkosa, amikor 1998-ban egy táskába rejtett pokolgéppel felrobbantotta az üzletembert a budapesti Egér úton. Az ügyészség P. Györgyöt, az ismert producert vádolta meg felbujtóként az ügyben, a bíróság azonban tegnap felmentette a férfit.
