Hamarosan a nemzeti fejlesztési miniszter mondhatja ki a végszót a gáz- és áramárak változásakor, legalábbis ha a parlament elfogadja a fideszes Rogán Antal által benyújtott törvénymódosító javaslatot. Ez része a kormány 29 pontból álló gazdasági akciótervének. A lépés megteremti az ármoratórium bevezetésének feltételét, ami hoszszabb távon a közüzemi díjak kordában tartását szolgálja. Már a hétfői kormányülésen dönthetnek a közműáremelés tilalmáról. Szakértők szerint az áram- és gázárakat 10-15 százalékkal is lehetne csökkenteni. Az új rendszer úgy nézne ki, hogy a Magyar Energia Hivatal árelőkészítő szerepe megmaradna: a hatóság javaslatot tenne a miniszternek, aki a moratórium lejártával rendeletben hirdetné ki az egyetemes szolgáltatók által alkalmazható legmagasabb tarifát.
*
Eddig ugyanis a miniszter hatásköre csupán a szolgáltatók árrésének meghatározására terjedt ki. A végfelhasználói tarifa pedig úgy alakult ki, hogy a szolgáltató cégek ármódosító kérelmet nyújtottak be, amit a MEH ellenőrzésével, és szükséges esetben annak változtatásával hagytak jóvá.
A beadvány indoklása szerint az új mechanizmus lehetőséget adna arra, hogy az egyetemes szolgáltatás árát „a hatékonyan működő gazdálkodók indokolt működési és tőkeköltsége, illetve összehasonlító elemzések alapján határozzák meg”. A javaslat kijelenti: a földgáz és a villamos energia legmagasabb rendszerhasználati díját is a miniszter állapítja majd meg, mégpedig tételesen, országosan egységes rendszerben.
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter tegnap újságírók előtt elmondta, a kormány arra kérte fel a tárcát, folytassa a korábban megkezdett tárgyalásokat a szolgáltatókkal, hogy „a magyar feltételekhez jobban igazodó ármegállapítási rendszert” tudjanak kidolgozni. A miniszter tájékoztatása szerint a közüzemi cégek részéről eddig csak együttműködést tapasztaltak, így a tervek alapján már őszre megszülethet az egyezség. Hozzátette, olyan társaságokkal is megbeszéléseket folytatnak, akik nem nyújtanak közüzemi szolgáltatást, hogy amíg az ármoratórium fennáll, addig lehetőleg ők se változtassanak a díjaikon.
Fellegi Tamás hozzátette, a jelenlegi rendszerben egyes esetekben az energiaköltségek elérhetik a háztartások költségvetésének 80-85 százalékát is. Megjegyezte, egy átlagos családnál a távhő havonta 16 758 forintot tesz ki, míg egy téli hónapban ez az összeg már 22 290 forintra ugrik. A gázszámláért átlagban 15 170 forintot, míg az áramért 9400 forintot fizetnek a háztartások. A miniszter rámutatott, az Eurostat 27 uniós tagállamot vizsgáló jelentése szerint tavaly a vásárlóerőhöz képest Magyarországon kerül a legtöbbe a villamos energia, míg szintén a vásárlóerőhöz viszonyítva hazánkban drágult legnagyobb mértékben a lakossági földgáz ára.
Harmincmilliárdot a Moltól. Arra utasította a magyar kormányt az Európai Bizottság (EB), hogy követeljen vissza a Moltól 112 millió euró, vagyis 30,3 milliárd forintnyi támogatást – közölte a távirati iroda. Az unió legfőbb testülete megállapította, hogy a magyar kormány és a Mol 2005-ben kötött megállapodása, valamint a magyar bányászati törvény 2008-as módosítása olyan pénzügyi előnyt jelentett a Mol számára, amely az uniós állami támogatási szabályok értelmében nem élvezhet mentességet. 2005-ben ugyanis 2020-ig rögzítették a fizetendő bányajáradék mértékét, így amikor 2008-ban emelték a szintet, a Mol befizetése nem változott. – A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a Mol a versenytársakénál alacsonyabb bányajáradékok fizetésével pénzügyi előnyhöz jutott. Ez egyértelműen diszkriminatív támogatást jelent, amely az uniós szabályok szerint nem engedhető meg – fogalmazott Joaquín Almunia, az EB alelnöke és versenypolitikai biztosa. Almunia szerint az EU versenyjogi szabályai alapján a Molt pénzügyileg előnyös helyzetbe hozó lépések nem elfogadhatók, ezért azt szeretnék elérni, hogy az összeget az olajtársaság fizesse vissza az államnak. Az EB még 2009. januárban kezdte el azon állami intézkedések vizsgálatát, amelyek a magyar vállalatot előnyös helyzetbe hozták. A Molnál megkeresésünkre annyit közöltek: még nem kapták meg a határozatot. Érdemben nyilatkozni csak akkor tudnak az ügyről, ha már megkapták a dokumentumot és megvizsgálták az abban leírtakat.
origo.hu
Nem fogjuk elhinni, mi történik a bőrünkkel, ha leállunk az alkohollal!
