Június 11-től a jövedelem alapján határozzák meg a bankok a kölcsönözhető összeg felső határát, mivel egy új törvény kötelezővé teszi számukra ezt a gyakorlatot. Bár a pénzintézeteknek eddig is figyelembe kellett volna venniük az ügyfelük bevételeit, amikor eldöntötték, hogy mennyit hajlandók kölcsönadni nekik, úgy tűnik, csak a törvény szigorával lehet rávenni őket, hogy ne kezeljék nagyvonalúan az adósok törlesztési képességeit.
Az új szabályozás szerint a jövedelem nagysága és a hitel devizaneme befolyásolja majd a vállalható törlesztőrészlet nagyságát, vagyis azt, hogy mekkora összeget kaphat az ügyfél. Az úgynevezett hitelezhetőségi limit, az az összeg, amelyet havonta ki tud fizetni egy háztartás anélkül, hogy a kiadás a megélhetésüket fenyegetné. Ezt az összeget úgy tudjuk kiszámolni, hogy a havi bevételből kivonjuk a kiadásokat. Vagyis abban az esetben, ha a család bevétele 240 ezer forint, és a havi megélhetésük (beleértve a számlákat, az élelmiszert, más kölcsönök részleteit) 140 ezer forintba kerül, a hiteltörlesztésre százezer forint marad. Ekkora törlesztőt azonban csak akkor vállalhat az adós, ha forintkölcsönt választ.
Mivel a devizahitelek az árfolyam-ingadozások miatt kockázatosabbak, mint a forintalapúak, a külföldi fizetőeszközben jegyzettekből kevesebbet vehetnek fel az adósok. Erre azért van szükség, hogy akkor se omoljon össze a családi költségvetés, ha a forint gyengül, a törlesztőrészletek pedig megemelkednek. Ha a fent említett család euróhitelt szeretne, akkor nem vállalhat havi százezer forintos részletet, ebben az esetben a bank a hitelezhetőségi limit nyolcvan százalékáig terhelheti meg a családot, vagyis legfeljebb nyolcvanezer forint lehet a havi törlesztőrészlet. Már devizáknál még nagyobb mozgásteret kell hagynia a bankoknak az árfolyam-ingadozás számára. Aki svájci frankban vagy japán jenben szeretne hitelt, az a hitelezési korlát hatvan százalékáig terhelheti meg magát. Ebben az esetben a fenti számításokban szereplő háztartás hatvanezer forintos törlesztőrészletet vállalhat.
Az egyértelműnek tűnő szabályok alkalmazását lapunknak nyilatkozó szakértők szerint több dolog is megnehezíti. Főképp az, hogy a jövedelem meghatározásakor a törvény szabad kezet ad a bankoknak, vagyis minden pénzintézet maga döntheti el, hogy mit fogad el jövedelemként és mit nem. Ez azt eredményezheti, hogy amikor újra beindul az adósokért zajló verseny, azok a bankok kerülnek előnybe, amelyek lazábban kezelik a jövedelmek meghatározását. Vagyis olyan tételeket is elfogadnak, amelyeket mások nem. Előfordulhat, hogy a legjobb ajánlatot kereső ügyfél számára a különböző bankok egész más hitelezhetőségi limitet állapítanak meg.
Krízisalap a válság ellen. Ma jelenti be az Európai Bizottság, hogy egy krízisalapot hoz létre, amelyet a bankok által befizetett adókból töltenek majd fel – tudta meg a Wall Street Journal. Az alap célja az, hogy segítségével az államok elkerüljék az újabb válságok kialakulását.
origo.hu
Dupla telitalálat a hatos lottón – Két játékos is milliomos lett
