Keményebben szabályozná az eddiginél a bankok és biztosítótársaságok vezetőinek működését az EU. A Financial Times értesülése szerint Brüsszel leginkább a banki felügyelőbizottságok működése terén szigorítja meg a szabályozást. A felügyelőbizottsági tagokkal kapcsolatban az EU azt tekinti fő problémának, hogy a túl sok felhalmozott poszt miatt egy-egy pozícióban igencsak kevés időt töltenek a vezetők ahhoz, hogy pontosan megértsék, milyen pénzügyi konstrukciókra is adnak engedélyt. A gazdasági lap úgy tudja, Brüsszel most azt tervezi, hogy a jövőben senki sem tölthetne be egyszerre háromnál több felügyelőbizottsági állást különböző bankoknál.
Az Európai Bizottság tervei között egy új banki adó is szerepel. Az új pénzintézeti adóból befolyó öszszeg úgynevezett válságkezelő alapokban landolna. Ezek a pénzek a tervek szerint arra szolgálnak, hogy – a most elfogadott amerikai pénzügyi csomaghoz hasonlóan – megakadályozzák az újabb krízisek kialakulását.
Róna Péter közgazdász szerint ugyanakkor az új adó valójában nem a bankokat fogja terhelni, mivel ezt a terhet az adózás előtti eredményükből kell majd befizetniük. Ez azt jelenti, hogy az államnak le kell mondania a pénzintézetektől befolyó pénzek egy részéről, hogy azoknak az alapban találjon helyet. Róna szerint kérdéses, hogy az alapba kerülő pénzek elegendőnek bizonyulnak-e majd a krízis elkerülésére. Az Európai Bizottság ugyanis nem a probléma gyökerét ragadja meg, mivel nem szab határt a pénzintézetek kockázatvállalásainak – tette hozzá.
A pénzügyi válság nemcsak a bankok felügyeletének szigorodását, hanem a devizahitelezés viszszaszorulását is magával hozta. Tegnap az AXA Bank bejelentette, hogy felhagy a svájcifrank-alapú hitelezéssel. A pénzintézet egyike volt azon keveseknek, akik a válság idején is nyújtottak kölcsönöket az alpesi devizában.
Ausztriában szintén visszafogják a devizahiteleket, az új szabályok a fedezet nélküli fogyasztási kölcsönök fölött kongatják meg a lélekharangot. A nyugati szomszédunknál hozott törvények a magyar olvasók érdeklődésére is számot tarthatnak, mivel ezek a hazánkban működő osztrák pénzintézetek működését is érintik. A távirati iroda információi szerint Kurt Pribil, az Osztrák Pénzpiaci Felügyelet (FMA) igazgatósági tagja tegnap közölte: meg kell vizsgálni a kelet-európai államokban a devizában való fogyasztási hitelezést. – Szoros párbeszéd kezdődött az új lakossági fogyasztási hitelek kihelyezésének megszüntetéséről az osztrák és a feltörekvő piaci országokban tevékenykedő bankokkal – tette hozzá Kurt Pribil. Thomas Mirow, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke két hete a bank zágrábi tanácskozásán azt mondta, a kelet-közép-európai országokban fel kellene hagyni a rövid futamú, fedezetlen, fogyasztási célokat szolgáló devizaalapú hitelezéssel. Az FMA szintén szorgalmazta, hogy az osztrák bankok terjesszék ki kelet-európai leányvállalataikra az Ausztriában bevezetett szigorú korlátozásokat. Az osztrák felügyelet vezetői emellett egy európai banki felügyeleti intézmény létrehozása mellett foglaltak állást a nagy nemzetközi pénzintézetek ellenőrzése érdekében.
origo.hu
Nyom nélkül tűnt el száz éve a magyar kislány, most újra keresik a rokonai
