Bekerült az alkotmányba a szólás szabadságához való jog és a „közszolgálati médiaszolgáltatás” feladata – a Fidesz javaslatára átírták a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságáról szóló passzust az alaptörvényben. Az Országgyűlés 262 igen, 66 nem szavazattal és 43 tartózkodás mellett fogadta el a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által kezdeményezett alkotmánymódosítást. A jövőben a sajtó sokszínűségét is védik és elismerik. Új rendelkezés az is, amely szerint a „demokratikus közvélemény kialakítása érdekében mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyek tekintetében”. Eljárási okokkal, a szakmai javaslatok mérlegelésével indokolta a fideszes kezdeményezésű médiacsomag egyik előterjesztője, hogy tegnap mégsem került napirendre a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló javaslat zárószavazása, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló indítvány, az úgynevezett médiaalkotmány általános vitája, amelyet az előzetes napirend még tartalmazott.
Az alkotmány másik módosítása szerint a jövőben az alaptörvényben is nevesítik az alpolgármesteri tisztséget, erre a posztra olyan személy is megválasztható lesz szemben a korábbiakkal, aki nem tagja a helyhatóság képviselő-testületének. A változások már az őszi önkormányzati választásokkor alkalmazhatók, azok vonatkoznak a főpolgármester-helyettesekre és a közgyűlési alelnökökre is. Szintén elfogadták a képviselők azt a határozati javaslatot, amely az új alkotmányt előkészítő eseti bizottság létrehozásáról rendelkezik. A testület 45 országgyűlési képviselőből áll majd, nekik december 31-ig kell az alapelvekről javaslataikat elkészíteni. Döntött a Ház Sólyom László köztársasági elnök által az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött, az alkotmánybírák jelölésével és választásával összefüggő alkotmány- és törvénymódosításokról. A zárószavazás előtt Mátrai Márta (Fidesz) olyan javaslatokat tett, amelyek részben figyelembe veszik az államfő észrevételeit, így például az alaptörvényben csak arra utalnak, hogy 9-15 fős jelölőbizottságnak kell alkotmánybírákat javasolnia (korábban nyolc főről volt szó). Sólyom azon indítványát azonban nem vették figyelembe a benyújtott módosítóknál, amely arra vonatkozott, hogy a jelölési folyamatba a Legfelsőbb Bíróságnak és az államfőnek is legyen beleszólása az Országgyűlés mellett (a szocialisták is „többcsatornás” jelölést kezdeményeztek).
A fideszes Kósa Lajos és a KDNP-s Soltész Miklós javaslatára módosította a parlament a családtámogatási törvényt, lehetőséget teremtve a családi pótlék kifizetésének felfüggesztésére, ha a tanköteles korú gyermek ötven óránál többet igazolatlanul marad távol az iskolából.
origo.hu
Így hagyták meghalni társai a traktorbaleset áldozatát
