Padlóra került a Tisza-tó turizmusa: a környék szálláshelyein és strandjain minden korábbi évnél kevesebb a pihenni vágyó. Ennek oka, hogy az árvíz megrongálta az üdülőterületek többségét, és a helyreállítási munkák sok helyen még nem fejeződtek be. A lapunknak nyilatkozó helyi utazási irodák és szálláshelyek példátlanul gyenge forgalomról panaszkodtak, többen az alkalmazottak egy részének elbocsátásával próbálják enyhíteni a károkat.
Az ár nem kímélte Poroszló szépen gondozott strandját sem. – A töltés lábánál található pihenőhelyen nem lehetett fürödni, a part pedig iszapos volt. A tavaly zöldellő nádast ráadásul ellepte a víz, így a növényzet beszürkült, megfeketedett – tájékoztatta lapunkat egyik olvasónk, aki a körülményeket látva családjával együtt felmondta előre lefoglalt szállását, és inkább a Balatont választotta úti célnak. A poroszlói Tourinform irodában kérdésünkre elismerték, hogy júniusban nagyon gyenge volt a vendégforgalom. Mint mondták, az árvíz két-három hete vonult le, ezt követően a tisztítási munkákat kellett elvégezni, majd az ÁNTSZ vízmintákat vett, s csak a vizsgálatok lezárultával lehetett engedélyezni a környékbeli strandok megnyitását.
Gyér forgalomról számolt be a Magyar Nemzetnek Szabics Imre, a Tiszafüred-Örvényen működő Szabics Kikötő és Szabadidőpart tulajdonosa is. Mint fogalmazott, rosszul élték meg az utóbbi heteket, mert ha áprilisban zajlott volna le az ár, akkor az nem tette volna tönkre ilyen mértékben a természetet. Így viszont hosszú ideig nem tudtak vendégeket fogadni. – Egy hete kezdtük el a csónaktúrákat, s bizony nem olyan a látvány, mint amilyenre az idelátogatók számítanak – tette hozzá Szabics Imre, akinek létesítménye több gyermekcsoportot is várt, az iskolások a tanév utolsó két hetét töltötték volna itt, ám a végén a többség lemondta a foglalásokat.
Nem sokkal jobb a helyzet a tiszafüredi négycsillagos Tisza Balneum Hotelben, ahol több millió forintot költöttek az árvízi védekezésre. A szálló négy-ötezer homokzsákot a saját pénzéből rakatott le annak érdekében, hogy megerősítse a partszakaszát. A helyieknek a tomboló viharokkal is meg kellett küzdeniük, amelyek cserepeket téptek le, tönkretették a fákat és a bokrokat, emiatt a növényeket most újra kell telepíteni. Nemcsak a part, de maga a szálloda is megsínylette a természeti csapásokat. A horgászásra és a csónakázásra hatósági tilalmat hirdettek, emiatt a vendégek szobafoglalásokat mondtak le, s a belvíz miatt a termálvizes wellness-szolgáltatást is leállították. A tisztítás és a javítások tovább növelték a kiadásokat.
A Tisza-tónál tapasztaltakat a múlt héten nyilvánosságra hozott turisztikai felmérések további részletekkel színesítik, igaz – mutatott rá az Index című internetes újság –, a magyarok nyaralási terveiről készített különböző kutatások némiképpen ellentmondanak egymásnak. A megkérdezések alapján a KutatóCentrum és a Marketing & Media például arra jutott, hogy a lakosság kétharmada tervez az idén nyaralást. A GfK Association/WSJE mérése szerint viszont éppen ugyanennyien mondanak le ebben az évben a pihenésről, és inkább otthon maradnak. A GfK Hungária az Ipsos Nemzeti MédiaAnalízissel közösen készített májusi felmérése pedig arról tanúskodik, hogy az emberek több mint fele nemhogy az idén, de egyáltalán nem szokott üdülni. Az eltérésekre van magyarázat: az egyes kutatók más és más korú személyeknél tudakolóztak. Az első esetben a 18–64 éves korosztálytól vártak választ, míg a másik kettőnél a 15 évesnél idősebbektől.
A KutatóCentrum felmérése több érdekességet is mutat, például azt állapította meg, hogy a már konkrét utazási tervvel rendelkezők több mint fele, 54 százaléka Magyarországon marad, 17 százalékuk külföldön nyaralna, 29 százalékuk belföldre és külföldre egyaránt készül. Jellemzően inkább a fiatalok és a jobb helyzetben lévők utaznak, akár határon belülre, akár azon túlra. A kisebb városokban és falvakban élők inkább belföldi nyaralást terveznek, a fővárosiak közül az átlaghoz képest többen mennének külföldre.
origo.hu
Frontálisan ütközött két autó Szatmárban, egy ember meghalt
