Ténylegesen most nincs ránk szükségük – idézte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi tárgyalásvezetőjét, Christoph Rosenberget a francia Le Monde című lap szombaton. A távirati iroda által is szemlézett cikk azt elemezte, megvannak-e Magyarországnak az eszközei a szabaduláshoz az IMF költségvetési szigorától. Rosenberg erre válaszul ismerte el, hogy a magyar gazdaság megáll a saját lábán is, ám figyelmeztetett rá, hogy Magyarországnak jövőre nagy refinanszírozási szükséglete lesz, jóval nagyobb, mint az idén. – És láttuk már, milyen brutális hangulatváltozásokra képes a piac – tette hozzá. Az írás furcsállja, hogy a magyar kormány szakítása az IMF-fel nem okozott pánikot a befektetők körében. – Igaz, a forint leértékelődött, de csak egy kicsit. A kormány tagjai minden látogatónak elmondják, hogy az ország gondtalanul jut hitelhez a piacon. A hazai össztermék (GDP) 80 százalékát közelítő – a felzárkózó piacú országok közül a legnagyobb arányú – közadósságával azonban Magyarország továbbra is nagyon sérülékeny – írta a Le Monde.
Mint arról korábban már többször is beszámoltunk, az IMF és a kormány között június közepén megszakadt tárgyalások után a legtöbb külföldi elemző úgy látta, hogy a valutaalap hitelkerete nélkül a piac nem fogja finanszírozni a magyar államadósságot, vagy ha mégis, csak nagyon magas kockázati felár mellett. Ezt az álláspontot képviselte a lapok többsége is, s véleményüket az is erősítette, hogy két hitelminősítő intézet is leminősítéssel fenyegető figyelőlistára helyezte a magyar államadósságot. A hangulat azonban gyorsan megváltozott, mert kiderült, hogy az Államadósság Kezelő Központ kötvényaukcióin rendre túljegyzés alakul ki, a hosszú lejáratú papírok iránt is nagy a kereslet, a túljegyzések miatt pedig a hozamfelár is elindult lefelé. Ezt látva a nemzetközi sajtóban is megváltozott a hazánkkal kapcsolatos helyzetértékelés, és egyre több lap ír elismerő hangnemben a magyar kormány teljesítményéről.
origo.hu
Távozik Karácsony egyik kulcsembere: lemondott Walter Katalin
