Gyűjtik a kopogtatócédulákat

Ma elkezdődik és csütörtökig tart a kopogtatócédulák kézbesítése. A pártoknak, a társadalmi szervezeteknek és az egyéni indulóknak az eddigi 36 nap helyett 16 napjuk lesz arra, hogy összegyűjtsék az ajánlásokat. Az új szabályoknak megfelelően csökken a választókerületek és az önkormányzati képviselők száma.

Színes ajánlószelvények. A jogszabály meghatározza: a választópolgárok hány százalékának ajánlása kell ahhoz, hogy valaki képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként felkerülhessen a szavazólapra. Eszerint polgármesterjelöltté az válhat, aki a tízezernél kevesebb lakost számláló településeken három, a 10 001 és százezer közötti helységekben kettő, a százezer feletti városokban a választók egy százalékának támogatását megszerzi. A főpolgármester-jelöléshez kétszázaléknyi ajánlást várnak el. Képviselőjelöltként az indulhat, aki elnyeri a helyben lakók egy százalékának aláírását. Megyei lista állításához szintén egy százalék támogatás szükséges. Kompenzációs és fővárosi listát közvetlenül nem lehet ajánlani. Az ajánlószelvényeken különböző színű csík látható: polgármesternek fehér, főpolgármesternek zöld, képviselőnek sárga szélű szelvényen ajánlhatjuk az indulni kívánó személyeket. A megyei lista állításához rózsaszínnel jelölt kopogtatócédulán gyűjthetik az aláírást.

Az október 3-i önkormányzati választás a szokásoknak megfelelően egyfordulós lesz: legkésőbb másnap kiderül, kik foglalhatják el a polgármesteri és a képviselői helyeket a helyhatóságokban. Az új Országgyűlés ugyanakkor több ponton lényegesen módosította a választási rendszert. Mindenekelőtt csökken a mandátumok száma. Az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint most összesen 17 336 képviselőt választhatunk a négy évvel ezelőtti 25 964 helyett. Többségükre, 14 614 jelöltre úgynevezett egyéni listán, vagyis a tízezernél kevesebb lakost számláló településeken voksolhatunk. A képviselők száma e helyeken most 21 569. Egyéni választókerületből – a fővárosi kerületekből, a 23 megyei jogú városból és a 160 tízezernél nagyobb lélekszámú városból – a korábbi 2079-cel szemben 1657-en juthatnak be a testületekbe. Kompenzációs listán – a kerületekből, a megyei jogú városokból és a tízezernél több lakost számláló településekről – a legutóbbi 1415-tel ellentétben 641-en kapnak mandátumot. A megyei képviselő-testületekben nem 835, hanem csak 391 képviselőnek jut hely, a fővárosi önkormányzat létszáma megfeleződik. Itt csak 33 városatyára voksolnak a polgárok. Az önkormányzati képviselők száma az országban tehát a harmadával csökken.
Az adatok megértését segíti, ha felidézzük, hogy az önkormányzati választás eltér az országgyűlési voksolástól. A tízezernél kevesebb lakost számláló településeken egyéni listára, vagyis egyetlen szavazólapra írják fel az összes induló nevét. A polgárok az eddigi 3–13 helyett most 2–8 nevet választhatnak ki a szavazáskor. Ilyen létszámú lesz a testületük. Emellett, külön szavazólapokon természetesen a polgármesterre és a megyei közgyűlés listáira is voksolhatnak.
A tízezernél nagyobb létszámú városokban, a fővárosi kerületekben és a megyei jogú városokban vegyes rendszer működik: a mandátumok hetven százalékát egyéni választókerületekben, harminc százalékát pedig töredékszavazatok alapján kompenzációs listáról osztják ki. A polgárok ezeken a helyeken csupán egy jelölt neve mellé húzhatják be az ikszet. Az ilyen településeken is döntenek a polgármesterek megbízásáról. A 19 megyei közgyűlés és a főváros képviselő-testületébe csak listáról lehet bejutni. Budapest lakói négy voksot adhatnak le: a főpolgármesterre, a Fővárosi Közgyűlés listájára, a kerületi polgármesterre és saját képviselőikre szavazhatnak.
Az ajánlásokat most két okból is nehezebb lesz összegyűjteni, mint négy éve. Az idő rövidebb, a támogatás megszerzésére a korábbi 36 helyett 16 nap jut. A jelölőszervezeteknek emellett eleve több állampolgár bizalmát kell elnyerniük. A megyékben az állíthat listát, aki – 0,3 százalék helyett – a választók egy százalékának támogatását megszerzi. Fővárosi listához az juthat, akinek – az eddigi 6 helyett – 12 kerületben sikerül kompenzációs listát állítania. Az új előírás szerint kompenzációs listája csak annak lehet, aki az egyéni választókerületek felében jelöltet indított – ez éppen a kétszerese a korábbinak. A főpolgármesteri jelöléshez az eddigi fél százalékkal szemben két- százaléknyi ajánlást várnak el. A kampánycsend két nap helyett egy napig, október 3-án 0 órától urnazárásig, azaz este hét óráig tart.
Az egyik legfőbb újdonság, hogy az állandó lakóhelytől távol, igazolással csak szigorú feltétellel lehet szavazni. Eddig az állampolgár akkor is igazolást kérhetett az állandó lakóhely jegyzőétől, ha egy nappal a választás kitűzése előtt létesített egy másik településen úgynevezett tartózkodási helyet. Az előírás most az, hogy a tartózkodási helyet már a választás kitűzése előtt harminc nappal be kell jelenteni. Mivel az államfő július 16-án tűzte ki az október 3-i dátumot, igazolással most a tartózkodási helyén csak az szavazhat, aki a tartózkodási helyét legkésőbb június 16-ig bejelentette.
Most is működik az OVI szolgáltatása, a Választási Információs Szolgálat (VISZ). Az iroda munkatársai – akiknek bárki kérdést tehet fel az október 3-i választással összefüggésben – hétfőtől csütörtökig 8.30–16 óra, pénteken 8.30–13 óra között érhetők el a 06-1-795-3310-es vagy a 06-40/200-717-es telefonszámon, illetve a [email protected] címen.