Nyelvileg is függetlenedne Montenegró

Aki idegen nyelvként tanult meg szerbül vagy szerbhorvátul, illetve horvátszerbül – mint ahogy régen nevezték, amikor Jugoszlávia egyik hivatalos nyelve volt –, nem biztos, hogy észrevenné, ha montenegróiul vagy bosnyákul szólnának hozzá. Szerbnek hinné e nyelveket is, pedig hivatalosan ezek már külön nyelvek.

Sebestyén Imre
2010. 08. 01. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Természetesen akiknek anyanyelve, vagy jól ismeri e nyelvek valamelyikét, mindjárt tudja, hogy montenegrói vagy bosnyák, esetleg szerb vagy horvát szólt hozzá anyanyelvén. Más a hangképzés, más a dallam, eltérő a szókészlet egy része. A nyelv rendszere azonban ugyanaz. Mert lényegében e kultúrán kívül álló – de csak azok – számára egy nyelvről van szó. Aki ezek a nyelvek közül egyet megtanul, vidáman kommunikálhat Zágrábtól Szarajevón és Belgrádon át Podgoricáig mindenütt.
A montenegrói oktatási minisztérium most elhatározta, hogy a montenegrói nyelvet kötelezővé teszi az iskolákban. Az általánostól az egyetemekig. Ha elfogadják a jogszabályt, nem lesz könnyű az alkalmazása. Hiszen nincs még montenegrói ábécéskönyv, sem más milyen tankönyv ezen a nyelven, nincsenek még montenegrói nyelvtanárok sem, sem billentyűzet a számítógéphez. Csak az elhatározás. S a politikai vezetésnek, úgy látszik, ez elegendő. Ami eddig szerbhorvát volt, az mostantól montenegrói. Ez egyébként az ország hivatalos nyelve. Tehát ezen a nyelven folyik majd az oktatás – nem csak anyanyelvórán. A szerb nyelv pedig az egyetemen is idegen nyelvként átköltözik egy másik fakultásra.
Miért éppen most kellett a montenegrói nyelv? Hiszen Montenegró korábban is volt. Régi állam. Független országként is létezett, aztán a királyi Jugoszlávia keretében, majd a szövetségi ország részeként, legutóbb pedig a kettős államközösség egyik tagjaként. Ám mindig is szerbül beszéltek e nemzet fiai. Legalábbis azt hitték. Mostanáig. A válasz az előbbi kérdésre feltehetőleg az, hogy ezzel – mármint a külön montenegrói nyelvvel is – igyekeznek meghatározni magukat, megkülönböztetni magukat a környező népektől, s kinyilvánítani, hogy ők bizony nem szerbek. Minden ellenkező állítás ellenére sem.
A montenegrói nyelv csak egy évvel ezelőtt kapta meg helyesírási szabályait és a 32 betűs ábécéjét – két új betűvel –, nemrégiben megszületett a montenegrói nyelvtan is. Természetesen nincs olyan tanár, aki mindezt az egyetemen tanulhatta volna. A montenegrói nyelvet majd a szerbtanárok fogják oktatni.
A délszláv térségben sokan viccet csinálnak a montenegrói nyelvből, mint annak idején, amikor horvátosították a horvát nyelvet, hogy hangsúlyozzák a szerbbel szembeni különbségeket, amelyek az együttélés során elhalványultak. Ugyancsak gúnyolódtak a bosnyák nyelven is, amelyet bizony horvátnak és szerbnek tartottak Boszniától keletre és nyugatra. De nem mindenki gondolja így. A montenegróiak közül sokan úgy vélik, hogy a montenegrói nyelvvel egy másfél évszázada frusztráló állapot ér véget a kicsi országban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.