Mindig attól félek, ha ismeretlen ember nyit be a polgármesteri iroda ajtaján, hogy most fogják számon kérni rajtam, miért írtuk ki a falu határát jelző táblákra, hogy Ludányhalászi Közép-Európa leghosszabb faluja – rezzen öszsze Kovács Imre, az Ipoly folyó völgyében nyújtózó település polgármestere. Aztán felvilágosít: tíz-egynéhány évvel ezelőtt hangzott el Egri János Kérdezz-felelek televíziós kvízműsorában az a kérdés, hogy melyik település Közép-Európa leghosszabb faluja, amelyre Ludányhalászi volt a helyes válasz.
– Polgármester elődöm is látta a műsort, elcsodálkozott, és nagyon helyesen úgy gondolta, ha ez így van, akkor ezt jeleznünk kell a faluba érkezőknek is, így került ki a címeres felirat a falu két végére. Egri János műsorainak kérdéseit az adott téma szakértői állították össze, így nem vitatkoztunk a tényekkel. Évek tapasztalata: az átutazók egy része csak azért áll meg a faluban, hogy a rekordhosszúságról érdeklődjön a vegyesboltokban vagy a polgármesteri hivatalban. Tehát van ereje a kiírásnak. Előnyöket kellene ebből kovácsolnunk, talán a jövőben sikerül. A legközelebbi falunapon táblától tábláig meghirdetett futóversenyt tartunk, vagy az is lehet, hogy megsütjük Közép-Európa leghoszszabb palacsintáját. Az előbbire a feleségem a garancia, aki maratoni futó, a kisebbik, településszervező szakon tanuló gyermekem pedig egy ideje ötletelésbe kezdett – bizakodik a faluvezető.
– Az internetes fórumok szerint hat-hét kilométer hosszú a falu, de ténylegesen mekkora lehet ez a táv?
– Meg nem mondom pontosan, hogy táblától tábláig mekkora a távolság, talán öt kilométer lehet, de az elsőbbségünket tíz év óta senki sem vitatta. Természetesen nagyon valószínű, hogy nem a mi településünk a leghosszabb, sőt valójában az is kérdés, mettől meddig terjed Közép-Európa határa – feleli a polgármester.
Ludányhalászi Budapesttől mintegy 90 kilométerre, Nógrád megye északi szegletében, az Ipoly folyó ölelésében helyezkedik el. A falu hosszának titka az Ipoly közelségében és a település történelmében rejlik. Ludányhalászi több, a folyó mellett létrejött kistelepülés egyesülésével jött létre. Halászi és Ludány a Balassák őseinek birtoka volt 1250 körül. Az 1900-as évek elején kezdett kiépülni a falu Horka elnevezésű településrésze, amely az Ipoly áradásaitól nem veszélyeztetett magaslaton létesült. Kezdetben gazdasági épületek vagy gazdaságot működtető zsellérek nyári, majd állandó lakhelye volt. Később a község fejlődésének vonzó színterévé vált. Szívesen építettek itt a fiatalok korszerű családi házakat. 1948-ban hivatalosan is összeolvadtak az addigra összeért települések, így lett közös nevük Ludányhalászi.
Nem elárvult falu, már Petőfi is megírta róla úti leveleiben, hogy Halásziban a legszebbek a főkötők, s állítólag ide udvarolt Szklabonyáról Mikszáth Kálmán is. Gondozottak az utcái, évről évre előkelő helyen szerepel a faluvirágosítási versenyben, s kitűnő turisztikai és gazdasági lehetőségei lehetnének, hiszen a világörökség részeként megismert Hollókő és az ipolytarnóci Európa-diplomás őslénytani bemutatóhelyet összekötő közlekedési út vonalán fekszik. Ráadásul a Szlovákiával határos Ipoly folyó völgye ma is az érintetlen természet jegyeit viseli magán. A tavaszi áradások jótékony hatása érezhető kiváló minőségű rétjének üdeségében, valamint a falut körülvevő tórendszer vízutánpótlásában.
Közepén jó állapotú kastély áll, építését Ráday Pál 1700-ban kezdte. Ráday középbirtokos nemes volt, művelt ember, aki 23 évesen lett Nógrád vármegye jegyzője. 1703-ban Rákóczi hűségére állt, belső titkára lett, a ludányhalásziak legendáriuma szerint neki köszönhető, hogy 1705-ben Szécsényben volt az országgyűlés. Az épület a történelem során különböző funkciókat töltött be: volt kolostor, szövetkezeti iskola, szeretetház, napjainkban pedig 170 embernek munkát adó megyei fenntartású szociális otthon. Ötvenhektáros kertje védett terület, a Bükki Nemzeti Park felügyelete alatt áll. A kastély és kertje engedéllyel látogatható.
Ez a felsorolás csupán azt példázza, Ludányhalásziban van látnivaló. Azt hihetnénk, Szlovákia és Magyarország egyidejű uniós csatlakozásával felpezsdült a turizmus, ám ennek alapvető feltétele, az Ipolyon átvezető hidak építése gyakorlatilag politikai ígéret maradt.
Az Ipolyon ugyanis a második világháború végéig 47 híd ívelt át, a visszavonuló német csapatok azonban 1944 decemberében valamennyit felrobbantották. A háború után csak a balassagyarmati és a letkési közúti, valamint a szobi vasúti híd épült meg, illetve elkészült a teljesen új bussai (Busince) vasúti híd. Az utóbbi években a beígért nyolc helyett az Ipolyon egy sem épült meg, kettőt talán rövidesen átadnak, kivitelezésük késik. Szlovákiában például évek óta tartó jogköri huzavona lassítja a terv valóra válását. Mivel nem világos a megye és a közlekedési minisztérium közötti feladatmegosztás, áll a hídépítések ügye. Ludányhalásziból nyolcvan kilométeres kerülőt kell megtenni azért, hogy az itteniek eljuthassanak a folyócska túloldalán fekvő szlovák testvértelepülésre.
– Mivel az ígéretek nem valósultak meg, 2004 májusában egy teherautó platóját fektettük a vízre, s pallók segítségével átjöhettek hozzánk testvértelepülésünk lakói, hogy közös sütéssel-főzéssel ünnepeljük az uniós csatlakozást. Természetesen a határőrök itt voltak, hivatalosan kezelték az államhatáron átkelők útleveleit. Rá egy évre olyan magas volt a folyó vízállása, hogy a két falu vezetése úgy döntött, a majálisra önerőből acélvázas fahidat építünk, amelyen gyalogosan közlekedhetünk. A híd, bár tákolmánynak minősítették, a mai napig is áll. Az elmúlt évben mindenféle vizsgálatot folytattak, s eljárást indítottak ellenem, rendőrnyomozók faggattak az irodámban, s az engedélyek nélkül épült híd miatt pénzbüntetéssel fenyegettek. Két évvel ezelőtt elegem lett az egész hercehurcából, és azt mondtam a híd miatt Budapestről ideutazott, vizsgálatot vezető rendőr ezredesnek, tettemet vállalom, ha megbírságolnak, nem fizetek, de a börtönben büszkén leülöm büntetésemet. Nos, azóta nem nyaggatnak – mondja Kovács Imre polgármester.
A híd jóvoltából fellendült a sörturizmus, de értelemszerűen a szlovák oldali kocsmákban alakult kedvezően a forgalom. Míg Ludányhalásziban rendszeres a szüreti bál, a faluból elszármazottak találkozója és az idősnap, amelyek nem bírnak jelentős turisztikai vonzerővel, a falu rekordhosszúságára sem tudtak építeni semmiféle rendezvényt. Pedig az internetet böngészve találunk a faluban két olyan embert, akik nem felejtik el megemlíteni a róluk szóló cikkekben, hogy Közép-Európa leghosszabb falujában laknak. Az utóbbi évtizedek legnagyobb magyar labdarúgósikerének kovácsáról, Sisa Tibor edzőről és Berkó Ernő amatőr csillagászról van szó, akiről kisbolygót neveztek el. Sisa Tibor annak az U19-es válogatottnak volt az edzője, amely Portugáliát és Spanyolországot legyőzve 2008-ban bronzérmes lett a csehországi Európa-bajnokságon. Sisa Tibor ízig-vérig pedagógus, aki Ludányhalásziból indulva lett sikeres és megbecsült edző, s most a kaposvári csapat vezetőedzője. Egy dunántúli lap megkérdezte tőle, hány kilométer Ludányhalászi. „A stadiontól a faluvégi kápolnáig: 292” – felelte.
Szabad idejében a távolságok bűvöletében él Berkó Ernő vállalkozó, az ország talán legeredményesebb amatőr csillagásza. A legutolsó magyar szupernóvát ő fedezte fel saját készítésű távcsövével 1999 májusában. Úgynevezett kettőscsillag-észleléseinek se szeri, se száma, 2002-ben pedig egy majd három kilométer átmérőjű kisbolygót neveztek el róla.
Berkó Ernőt Szécsényben érem el, ahol három társával együtt csomagológépeket készítő vállalkozást üzemeltet. A férfi Szegeden született, a szakközépiskola elvégzése után az orosházi üveggyárban helyezkedett el, ahol bekapcsolódott a csillagászati szakkör munkájába. Hamarosan a kemencék közelében találta magát, amint épp távcsőtükörkorongok öntésében segédkezik. A nyolcvanas évek közepén a meteorészlelések érdekelték, 2600 meteorpályát rajzolt be és mért ki. Miután szembesült a módszer pontatlanságával, rendszeres meteorfényképezésbe kezdett, melynek során mintegy 100 meteor nyomát rögzítette. Elsőként használt itthon úgynevezett forgószektort, amelynek segítségével – a megszaggatott meteornyomok vizsgálata révén – megállapítható egy-egy meteorfelvillanás időtartama.
Berkó Ernő elektroműszerészként 1987-ben egy akkor induló szécsényi téesz melléküzemágánál kapott kedvező állásajánlatot, ezért költözött családjával Ludányhalásziba.
Idézek a National Geographic 2007. januári számából: „A 2002 BO ideiglenes jelölésű kisbolygót Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna (Szegedi Tudományegyetem) fedezte fel 2002. január 16-a rendkívül jó átlátszóságú éjjelén az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete piszkés-tetői 60 cm-es Schmidt-teleszkópjával. A felvételeken alig 20,5-21 magnitúdós, mindössze 2-3 km átmérőjű égitest a fő kisbolygóöv belső részén kering, 3,71 év alatt kerüli meg a Napot. Mivel kedvező esetben sem fényesedik 17,5 magnitúdó fölé, észlelése csak fotografikus úton lehetséges.” A 2002 BO jelölés az 1999by jelű szupernóvát és több mint 160 kettős csillagot felfedező Berkó Ernő vezetéknevének szélső betűire utal – tájékoztat a közlemény.
– Milyen messze van tőlünk ez a bolygó?
– A 95 179-es sorszámú, Berkó nevet kapott kisbolygó három kilométer átmérőjű. A nagyobb átmérőjűeket már korábban felfedezték, a távcsöves technikai fejlődés később lehetővé teszi az ennél kisebb bolygók felfedezését is. Főöv közeli kisbolygó a Jupiter és a Mars közötti övezetben. Amikor legközelebb van hozzánk, 130 millió kilométerre lehet, amikor legtávolabb, akkor mintegy 500 millió kilométerre.
– S az ön kettős csillagai milyen messzire vannak?
– Viszonylag közel, a mi tejútrendszerünkben: 100 és 1000 fényévre található csillagokat tanulmányozok.
Berkó Ernő korábban a falu széléhez autózva rendszeresen ellenőrizte a vízszintes átlátszóságot: látszik-e a Mátra a dombok fölött, és ha látszik, mennyire tisztán. Ugyanis a távoli hegyek láthatósága sok mindent elmond arról, hogy milyenek a következő éjszaka kilátásai. Meg is lepődött, amikor egyszer csak azt olvasta az útjelző táblán, hogy Ludányhalászi Közép-Európa leghosszabb faluja. Egy ideig még cipelte távcsövét a falu határának különböző pontjaira. Ma már csak a kertjéből figyel. Tizenvalahány éve lebetonozta a kertben kétméteres nagyságú, harmincöt centiméteres optikájú távcsövét, amelyet letolható tetejű műanyag bura véd az időjárás viszontagságaitól.
Épp itt volna az ideje, hogy utánanézzünk, igaz-e, hogy a mi falunk a leghosszabb – visszhangzik a fülemben a polgármester által feltett kérdés. De hogyan? A kerítésekre kiaggatott műanyag ételhordók jelzik, hamarosan jön a szociális szolgálat autója, lassan itt az ebédidő.
Én lemértem Ludányhalászi hosszát: 4,2 kilométer.
origo.hu
Magyar össze vissza hazudik a körülötte lévő bűnözőkről
