Bár tizenöt év után először az idén csökken a világban – 98 millió fővel – az éhezők száma, a jó hírt árnyalja, hogy a múlt hónapban az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) számításai szerint több mint kétéves csúcsra emelkedett az élelmiszerek nemzetközi ára. A világélelmezési helyzet javításával kapcsolatos korábbi tervek is jórészt a spekulációs célú drágítások, a kiszámíthatatlan időjárás és a gyakori termésingadozások miatt vallottak kudarcot. Az ENSZ tagállamai az ezredfordulón azt tűzték ki célul, hogy 2015-re 710 millió főre csökkentik bolygónkon azoknak a számát, akik a mindennapi létfenntartáshoz szükséges élelemhez sem juthatnak hozzá. Az idén az előzetes számítások szerint 925 millió ember sorolható az éhezők drámaian nagy létszámú táborába.
Ha netán megvalósulnak az optimista nemzetközi tervek, akkor is annyian szenvednek majd drasztikus alultápláltságban 2015-ben a világban, mint amennyi az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi lakosságának 2,3-szorosa – indokolta a minap a Világgazdasági Kutatóintézet (VKI) szakmai rendezvényén Kiss Judit, az intézet vezető kutatója azt a megállapítását, hogy az ENSZ-célok teljesülése esetén sem lesz túl sok okunk a nyugalomra. Ráadásul a szakember szerint abban is kételkedhetünk, hogy a következő öt évben sikerül az éhezők számát további 215 millió fővel csökkenteni, hiszen az idei javulás még csak azt jelenti: éppen csak elmozdultunk a kiindulópontról. A rosszul és elégtelenül tápláltak száma ugyanis utoljára 1990–1992 után csökkent, 1995–1997-ben megállt, és azóta – egészen mostanáig – évről évre növekedett. Az idei javulás a szakértők szerint elsősorban annak köszönhető, hogy – mint azt Simai Mihály, a Világgazdasági Kutatóintézet kutató professzora, a Magyar ENSZ Társaság elnöke a VKI rendezvényén elmondta – a vezető szerepre törő Kína tíz esztendő alatt 315 millió embert emelt ki a nyomorból, és India is javuló adatokkal dicsekedhet. Ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjét is érdemes felidézni: a Kiss Judit által idézett adatok szerint a világ éhezőinek 40 százaléka még mindig a két nagy ázsiai óriás polgára. Az alultápláltságban szenvedők kétharmada egyébként hét államban él. India és Kína mellett ide tartozik még Banglades, a Kongói Köztársaság, Etiópia, Indonézia és Pakisztán.
A jövőt tekintve sok minden függ tehát Ázsiától, a világ szociális helyzetét tekintve ugyanakkor kevés helyen lehet enyhülésről beszámolni. Ellenkezőleg: globális szinten a problémák viharos gyorsasággal szaporodnak és egyre bonyolultabbá válnak. Simai Mihály ezek közül kiemelte a mára szinte állandósult foglalkoztatási krízist, amin már a gazdasági válság 2008-as kitörése előtt sem tudtunk érdemben változtatni. A föld népessége a következő öt esztendőben 360 millió fővel nő, ebből 348 milliót „ad” majd az úgynevezett fejlődő világ. Csupán e demográfiai változásnak köszönhetően évente 45 millióval duzzad a munkát keresők száma. Drámai gyorsasággal rendeződik át a világ társadalma. A robbanásszerű városiasodás következtében – a világ népességének fele él ma már ilyen településen – a több generációt eltartani képes családmodell végleges felbomlásával szembesülhetünk. A globális gazdaság ma a fejlett ipari államokban a lakosság 80 százalékának, ugyanakkor a fejlődőknél a népesség mindössze egytizedének biztosít megfelelő megélhetést. Bolygónk minden második polgára alacsony jövedelemből él, kirekesztve a világ nagy változásaiból, a társadalom peremén. További egyharmad pedig mozgásban van. Egy részük felfelé tart, mások az ellenkező irányba: az egzisztenciális összeomlás felé.
A jómódúak és a szegények közti szakadék mélyülését a jövedelmek mind szélsőségesebb eloszlása is jól jellemzi. A VKI professzorának előadásából ezzel kapcsolatban kiemelhető, hogy míg a világ lakóinak jómódú 25 százaléka jut hozzá az öszszes jövedelem 75 százalékához, a 75 százalékot kitevő szegényebbeknek 25 százalék jut. A különféle becslések és elemzések szerint földünk leggazdagabb két százalékának tulajdonában van a világvagyon több mint fele, ezen belül a legfelső egy százalék rendelkezik a tulajdon 40 százalékával. Emellett a másik véglet: a bolygó lakosságának 50 százaléka az összes tulajdon egy százalékát mondhatja magáénak. A dollármilliárdosok száma ötszáz körül van, közülük 280 él az Egyesült Államokban, közel 30 pedig Oroszországban.
A hazai helyzet. Magyarországon a lakosság 26,5 százaléka tekinthető minőségi éhezőnek, azaz nem jut húshoz legalább kétnaponta étkezéseikor – mondta az MTI közlése szerint Vajda László, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője tegnap az élelmezési világnap beharangozó sajtótájékoztatóján. Bár hazánkban a minőségi éhezés csökkenő tendenciájú, de még mindig nagyobb, mint a visegrádi országok másik három országában és magasabb az Európai Unió 9,5 százalékos átlagánál.
origo.hu
Orbán Viktor: Strasbourgi csörte. Harmadik menet - videó
