Bírálják és dicsérik az új akciótervet

Az érintettek bírálatokat fogalmaztak meg, a külföldi gazdasági elemzők pedig előnyökre és lehetséges hátulütőkre hívták fel a figyelmet a kormány második gazdasági akcióterve – különösképpen a magán-nyugdíjpénztári változások – értékelésekor.

Jéghegynek ütközött a magánnyugdíjpénztárak Titanicja, a jéghegy pedig nem más, mint a magyar kormány – így vélekedett Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója egy tegnapi konferencián. A rendezvényen a magánnyugdíjpénztárak képviselői vettek részt, s a központi témát a kormány akcióterve adta. Mint arról korábban beszámoltunk, a kabinet a telekommunikációs, az energia- és a kereskedelmi szektorra átmenetileg – három évre – különadót vetne ki, emellett 14 hónapig a magán-nyugdíjpénztári munkavállalói befizetések nem a magánkaszszákhoz, hanem az állami nyugdíjrendszerhez kerülnek. A távirati iroda tudósítása szerint Lengyel László az utóbbi intézkedésről tegnap azt mondta: alapvető társadalmi szabályt sért minden olyan kísérlet, amellyel a kormány évtizedekre kitalált, tartós intézményt próbál átalakítani .
Ellenérveket fogalmazott meg a kormány tervezett döntésével szemben a Stabilitás Pénztárszövetség is. Közleményük szerint az állami nyugdíjrendszer távolról sem olyan hatékony és biztonságos, mint ahogyan azt a kormány a magán-nyugdíjpénztári befizetések befagyasztásával párhuzamosan állítja. Az állami szisztéma ugyanis bizonyos időszakokban nagyobb veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni, mint amekkorát a magánnyugdíjpénztárak a válságban elszenvedtek. A Stabilitás a Bokros- és a Bajnai-csomag éveit említette példaként. Úgy látják: mivel az állami nyugdíjrendszer sem képes biztos hozamokat garantálni, ezért fontos, hogy a kockázatokat megosszák, és a magánnyugdíjpénztáraknak is érdemi szerep jusson.
Amíg a kasszák hazai képviselői ellenvetéseket hangoztattak, addig a londoni elemzők az akcióterv várható hatásait firtatták. Az Eurasia Group kockázatelemző és tanácsadó csoport szerint például a kabinet e heti, válságadókról szóló bejelentései az idei és a jövő évi magyar államháztartási hiánycélokat hitelessé és teljesíthetővé tették. Ez pedig rövid távon kedvező fejlemény lehet a kötvénypiacoknak. A tervek azonban keresleti és növekedési kockázatokat is magukban hordoznak, s ezek később az államnak bevételi problémákat okozhatnak azzal, hogy a tervezett intézkedések kedvezőtlen színben tüntethetik fel a magyarországi befektetés lehetőségét, ez negatívan hathat a növekedésre. Emellett elképzelhető, hogy a távközlési szektorra kiróvandó különadót az EU-hatóságok versenypolitikai megfontolások miatt nem fogják engedélyezni.