Megkezdődött az adatgyűjtés, megtörtént B. Béla gyanúsítottkénti kihallgatása, ami ellen panasszal élt, melyet az illetékes ügyészség bírál el – reagált a BRFK kérdésünkre, amely a Biszku Béla Duna TV-nek adott nyilatkozata miatt indított eljárás fejleményeit firtatta. Biszkut a jobbikos Szilágyi György jelentette fel a volt MSZMP-s augusztus 4-i interjúja miatt, mert a műsorban ellenforradalomnak nevezte az ’56-ban történteket, míg az azt követő megtorlásokat jogszerűnek minősítette, amelyekbe szerinte nem avatkozott bele a politikai vezetés, így ő sem. Beszélt arról is, hogy a halálos ítéletek törvényes bírósági eljárások következményeként, nem pedig koncepciós perek végén születtek.
A rendőrség augusztus 11-én rendelte el a nyomozást ismeretlen tettes ellen, a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntett elkövetése gyanúja miatt. A Btk. kimondja, hogy „aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A kommunista bűntettek tagadása egy június 8-i törvénymódosítás óta büntethető, a törvény a kihirdetést követő harminc nappal később lépett hatályba (korábban csak a nemzetiszocialisták tetteinek tagadása volt jogsértő).
*
A 89 éves korábbi kommunista politikus iránti érdeklődés azután nőtt meg, hogy június 16-án – Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai kivégzésének évfordulóján – bemutatták a róla szóló, Bűn és büntetlenség című dokumentumfilmet.
Kahler Frigyes történész, a Veszprém Megyei Bíróság büntetőjogi kollégiumának vezetője egyik tanulmányában kifejtette, nincs kétség afelől, hogy Biszku Béla nem mellékszereplője volt a megtorlásoknak. – Belügyminiszterként ő volt a fő mozgatója a rendőrségen, az ügyészségen és a bíróságokon folytatott tisztogatásoknak, korlátlan ura az internálásoknak és az előzetes letartóztatottak kiválasztásának, az MSZMP legmagasabb vezető testületének tagjaként pedig közvetlen ráhatása volt a megtorlás megszervezésére és végrehajtására – írta Kahler, hozzátéve, Biszku „érdemi intézkedések sorozatával vett részt Nagy Imre és társai hóhérkézre juttatásában” is. Kahler közölte azt is, hogy világszerte megfigyelhető, mennyire nincsenek eszközeik a diktatúrák romjain létrejött jogállamoknak az előző rendszer idején elkövetett súlyos, tömeges jogsértések, emberiség elleni bűnök évtizedekkel későbbi szankcionálására. Kahler szerint a magyar törvények arra sem adtak kellő alapot, hogy a polgári lakosság sérelmére nem nemzetközi fegyveres konfliktusban elkövetett erőszakos cselekmények elkövetőit büntetőjogi felelősségre vonják.
Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság volt bírája is felvetette: az ’56-os megtorlások, emberiség elleni cselekmények miatt is vádat lehetne emelni Biszku ellen.
