Félek a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is – ezzel az idézettel reagált Boros Imre közgazdász a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által a devizahitelesek megmentésére kidolgozott e heti javaslatcsomagra. A szakember szerint az egész devizaprobléma Magyarországon arra vezethető vissza, hogy a jegybank elhibázott monetáris politikát folytat. – A tüzet ők szították, és most a tűzoltó szerepében kívánnak fellépni. Ez elfogadhatatlan, még akkor is, ha javaslataik jó célokat szolgálnak. Másrészt a hivatalos kormányzati elképzelésekhez képest gyengébb az erejük a jegybank által javasolt lépéseknek – hangsúlyozta a Magyar Nemzet által megkeresett közgazdász. Mint ismert, a devizahitelesek megmentése érdekében jelenleg két javaslatcsomag „verseng”. Az elsőt Rogán Antal és Kósa Lajos fideszes képviselők nyolc pontban dolgozták ki. Az MNB által tető alá hozott megoldáscsomag céljai hasonlók, ám abban különböznek a kormányétól – áll a jegybanki közleményben –, hogy nem rontják a bankok hitelezési hajlandóságát.
Boros Imre szerint az MNB-nek egy nemzetgazdaság-barát monetáris politika kidolgozásával kellene inkább foglalkoznia. A jelenlegi gyakorlat – a hoszszú ideje fenntartott magas kamatláb – ugyanis sokkal inkább a hitelezők érdekeit szolgálja, ahelyett, hogy a hazai gazdaság szereplőit támogatná. – Az infláció elleni küzdelem eredménytelen, a hazánkban alkalmazott inflációs célkövető rendszer bevezetése és fenntartása pedig nagy hiba volt – szögezte le a szakember.
A kamatpolitikát más irányba terelheti, hogy tavasszal lejár a hét monetáris tanácstag közül négy kinevezése: Bihari Péteré, Csáki Csabáé, Neményi Judité és Bánfi Tamásé. Az új tagok jelölésére a jegybanktörvény szerint két esetben az MNB elnöke és szintén két esetben a miniszterelnök tehet javaslatot, a kinevezés joga a köztársasági elnöké. Boros Imre szerint áttörő jellegű változást csakis a három vezető pozícióban lévő tag (Simor András jegybankelnök, Karvalits Ferenc és Király Júlia alelnökök) lecserélésével lehetne elérni az MNB működésében, ők figyelik ugyanis teljes munkaidőben a nemzetközi piaci folyamatokat és a belső eseményeket. Boros úgy látja, hogy új szemléletű irányításra van szükség, az egész nagy apparátusnak együtt kellene gondolkodnia.
Jövő hét hétfőn újra kamatdöntő ülést tart a monetáris tanács. Elemzők szerint nem valószínű, hogy szeptember 27-én megemelik a jelenlegi 5,25 százalékos kamatlábat. Ugyanis nem sok érv szól emellett, inflációs veszélyek sem igazán fenyegetnek, ha a bérek alakulását figyeljük. Az állampapírok hozamfelára sem emelkedett tovább, ráadásul a piac a hitelminősítők borús előrejelzései ellenére is igen nagy érdeklődést mutatott a héten a hazai kibocsátások iránt. A Bank of America–Merrill Lynch elemzői a héten kiadott állásfoglalásukban ezzel egybehangzóan így fogalmaztak: a kamatemelés csak a növekedési aggodalmakat erősítené, az alapvető problémákat nem kezelné. A csökkentés is kizártnak tekinthető, bár lehet, hogy Bánfi Tamás erre vonatkozóan ez alkalommal is előterjeszti az augusztus 23-án már megfogalmazott javaslatát.
Élénkítő kamatvágás. Az izlandi központ bank 75 százalékpontos kamatcsökkentést hajtott végre, s ezzel 6,25 százalékra csökkentette az alapkamatot tegnap. A döntést az inflációs nyomás mérséklődésével és a nemzeti valuta árfolyamának a stabilizálódásával indokolta a bank. A kamatcsökkentéssel a gazdaságot kívánják élénkíteni, a második negyedévben ugyanis 8,6 százalékkal csökkent a bruttó nemzeti termék. Lóránt Károly közgazdász lapunk hasábjain néhány nappal ezelőtt az izlandi folyamatokat elemezve arról írt, hogy még egy háromszázezres ország is sikeres tud lenni gazdasági érdekeinek érvényesítésében.
origo.hu
Újabb részletek derültek ki a tárdi horrorbalesetről
