Bosznia: előny a nacionalistáknál

Bosznia-Hercegovinában tegnap parlamenti és elnökválasztásokat tartottak országos szinten és a két entitás szintjén. Az etnikailag megosztott, nemzeti ellentétektől terhelt ország megválasztotta a közös államfői testület három tagját, a három államalkotó nemzet – a bosnyák, a szerb és a horvát – képviselőit az államelnökségben. Az elnökségi tagságra húsz jelölt pályázott.
Ezenkívül új országos és entitásbeli parlamenteket, továbbá helyi képviseleti testületeket választottak a bosnyák–horvát föderációban. A Szerb Köztársaság pedig elnököt és alelnököt is. Ez utóbbi tisztségért tizenkilencen voltak versenyben, a közvélemény-kutatások szerint a legnagyobb eséllyel Milorad Dodik jelenlegi boszniai szerb kormányfő (rajzunkon) indult, akinek legkomolyabb ellenlábasa az ellenzéki Ognjen Tadics volt. „Fővárosunk Banja Luka, nemzetünk fővárosa pedig Belgrád. Szarajevó soha” – hangoztatta Dodik, akinek nacionalista retorikája az utóbbi években – különösen a kampány idejére – nagyon felerősödött.
Ám ez a retorika volt általában jellemző a választásokra, s minden jel szerint a nemzeti irányultságú pártok számíthatnak nagyobb sikerre. Ha lesz is némi eltolódás az erőviszonyokban a boszniai politikai színtéren vagy az államvezetésben, a boszniai helyzet lényeges változása nem várható. Marad az a rendszer – a daytoni megállapodásra épülő berendezkedés – és az egymásnak szegülő politika, amely nem segíti elő Bosznia-Hercegovina gyorsabb fejlődését, sem uniós közeledését. A választások előzetes eredményeit lapzártánk után hozták nyilvánosságra.