Botrányváros

Szinte nincs egyetlenegy fővárosi közműcég, alig akad olyan budapesti nagyberuházás vagy kisebb fejlesztés, ahol mára ne derültek volna ki visszaélésgyanús ügyek, vesztegetésre utaló esetek, túlszámlázások, minimális teljesítménnyel vagy akár anélkül igazolt kifizetések, megmagyarázhatatlan tanácsadói, szakértői és ügyvédi megbízások. A botránykrónika az eddig ismert adatok szerint a kilencvenes évek második felére nyúlhat vissza, a két legnagyobb fővárosi közszolgáltató, a vízművek és a csatornázási művek részleges privatizációjára. A szerződésekben vállalt folyamatos díjemelésekre, a külföldi befektetők érthetetlen díjazására, az országból kivitt tízmilliárdokra, és a hasonló nagyságrendben az eladásért kapott pénz felélésére ma sincs magyarázat. A mára csillagászati összegbe kerülő, az összes lehetséges határidőt túllépő 4-es metró beruházás ügyében büntetőeljárások sora indult, akárcsak a bukás kezdetét jelentő, a korrupció szimbólumává vált nokiás dobozos BKV-ügyekben és a többi közszolgáltatóknál feltárt botrányok esetében.

Alagút az ismeretlenbe

Budapest eddigi vezetőjének legfőbb jelképe lehet a máig meg nem épült 4-es vagy hivatalos nevén DBR metrónak nevezett megaberuházás, amelyet Demszky Gábor évekkel ezelőtt gyakran csak „édes gyermekeként” emlegetett. Egy történet szerint Demszky a következőket válaszolta a 2003-ban kormányzati hátszelet kapott fejlesztésről érdeklődő ellenzékieknek: „Támogatod a metrót, igen vagy nem? Ha kérdezel, a metró ellensége vagy!” A jelenleg több mint 540 milliárd forint összköltségűre becsült metróépítés kezdeteit jól jellemzi, hogy nemcsak a megvalósítás alvállalkozói rendszerének kialakítására, a szerződések szakmai megalapozására sem találhatók adatok, de a városházi vizsgálódók a nyomvonal kijelölésének dokumentumait sem lelték. A beruházásnak a mai napig nincs független főmérnöke. Az Európai Unió a tervezettnél csaknem 60 milliárd forinttal kevesebbet, csupán 181 milliárd forintot ítélt szabályosnak. Az elvont támogatás, illetve az állam és a főváros 79:21 százalékos arányú költségmegoszlása alapján a magyar adófizetők pénzéből kell még többet elvenni. Kiderült, eddig közel 200 milliárd forintot költöttünk a metróra, amelyről ma sem tudjuk, mikor lesz kész, mennyibe kerül, és miért nem épülhetett meg az orosz államadósság terhére. A rendőrség a beruházásnál nyomoz, és büntetőeljárás zajlik a metrókocsi-beszerzés ügyében is. A francia tulajdonú Alstom – fékrendszeri hibák és más biztonsági hiányosságok miatt – július 31-ig nem kapta meg a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól a 2-es metró vonalára szánt szerelvények típusengedélyét. A Fővárosi Közgyűlés júniusban hiába döntött a szerződések – közöttük a 4-es metró beszállítására szóló megállapodás – felbontásáról, a főpolgármester azt nem hajtotta végre. A késlekedés a metróberuházás további, akár 2015-ig is tartó csúszását, valamint a meglévő lepusztult szerelvények milliárdos felújítási kényszerét jelentheti. A botrány miatt a teljes metróberuházás EU-támogatása is veszélybe került. A nyomozó hatóságok feladata lesz kideríteni, kit terhel a felelősség a 65 milliárd forintos, fele részt már kifizetett szerződés megkötéséért. Jogászok szerint annyi bizonyos: a francia fél csak jól járhat. A megállapodást 2006-ban Demszky Gábor jelenlétében Aba Botond BKV-vezér írta alá. A metróügy legújabb fordulata, hogy az Állami Számvevőszék a napokban hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett. Az ÁSZ szerint a szabálytalanul lefolytatott közbeszerzési eljárások, a teljesítéssel arányban nem álló díjfizetések, továbbá a felelőtlen, nyilvánvalóan és előre láthatóan kárt okozó szerződéskötési gyakorlat a magyar államnak, illetve a Fővárosi Önkormányzatnak okozott vagyoni hátrányt. A BRFK tájékoztatása szerint eközben továbbra is ismeretlen tettes ellen folytatják a beruházásnál tavaly decemberben indított büntetőeljárást.

BKV-s bilincskattanás

Valóságos krimi az elmúlt négy év BKV-s története, amelynek során több száz milliótól akár sok milliárd forintig terjedhet az MSZP–SZDSZ-es fővárosi vezetés alatt okozott kár mértéke. Folyamatosan bővül a BKV-nál különösen nagy vagyoni hátrányt okozó végkielégítések és tanácsadói szerződések miatti nyomozások köre: a hűtlen kezelés, csalás és más bűncselekmények mellett a Központi Nyomozó Főügyészség nemrég vesztegetés megalapozott gyanújával is büntetőeljárást indított. Az ügyben eddig tizennyolc gyanúsított van, a társaság fele a gyanú szerint bűnszervezetben követte el tettét. Hagyó Miklós, az MSZP volt főpolgármester-helyettese május óta előzetes letartóztatásban van, a nyomozás határidejét, és Demszky Gábor egykori beosztottja elleni kényszerintézkedést a napokban hosszabbították meg. Hagyó a nyomozók szerint hivatali hatalmával visszaélve, előnytelen szerződések kötésére, kifogásolt munkák igazolására, kifizetésére utasította a BKV vezetőit. Antal Attila volt vezérigazgató lakhelyelhagyási tilalommal sújtva, akkori helyettesei: Balogh Zsolt és Regőczi Miklós szabadlábon védekeznek, akárcsak Demszky volt főtanácsadója, Mesterházy Ernő és több, főként az SZDSZ-hez köthető egykori funkcionárius. A BKV-botrány a Fidesz tavalyi feljelentéseit követően pattant ki, amikor a Magyar Nemzet beszámolt a házi őrizetben lévő, ugyancsak maffiabűntettel gyanúsított Szalainé Szilágyi Eleonóra, a BKV volt humánpolitikai igazgatója csaknem százmillió forintos végkielégítése, nyugdíjazása és továbbfoglalkoztatása történetéről. A botrány szimbólumává vált a nokiás doboz, amelyben a Hagyóval nemrég szembesített, a lapunk által közölt jegyzőkönyvek tanúsága szerint ma is halálfélelemben élő Balogh Zsolt a volt főpolgármester-helyettes által követelt több tíz millió forint egy részét átadta. Egy másik bűnügyi szál: a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság vesztegetés miatt folytat nyomozást a BKV volt jogi, illetve informatikai igazgatója ellen. Sziebert György házi őrizetben, Fuzik Zsolt pedig szabadlábon várja a fejleményeket.

Üzemzavar a síneken

Már az előző ciklus végén, 2006-ban elkezdődött a BKV vesszőfutása, azonban a BKV-t addig vezető Aba Botond nevével összeforrt Combino-botrány miatt nem indult nyomozás, annak máig nincs felelőse. A 2003-as közbeszerzéssel kezdődött fejlesztésre több mint 41 milliárd forintot költöttek el. A négy éve a választásokra szánt járműberuházás, a villamosok magasabb lépcsői miatt át kellett építeni a nagykörúti sínpálya öszszes megállóját és felsővezeték-hálózatát. A Margit hídon a 4-es és a 6-os villamos felső vezetékén végzett munkálatok során kidőlt két villanyoszlop. Az esetet megelőzően 26 üzemzavar történt, később a Combinók ajtói hibásodtak meg, a szerelvényeket bizonytalan ideig kivonták a forgalomból, rá egy évre pedig a városvezetés által lemondott klímákat utólag, jóval drágábban lehetett csak beszerezni. A Fidesz két felelőst nevezett meg, Aba és Demszky személyében. Előbbi végül tízmilliós juttatásokkal távozott, utóbbi „boldog nyugdíjasévekre” készül.

Szennyvíz

Kormányzati elszámoltatás várhat a csepeli szennyvíztisztító a kapcsolódó beruházások nélkül több mint 130 milliárd forintos, összességében csaknem 200 milliárdos beruházására, amelynek jövője szintén bizonytalan. A fejlesztés több elemét már az ügyészség is vizsgálja. A főváros – közbeszerzési szabálytalanságok miatt – elvont tízmilliárd fölötti összegre sem számíthat a jövőben. A 40 millió eurónyi összeget Brüsszel csak akkor fizetné ki, ha az abból készülő munkálatok év végéig befejeződnének. A kivitelező-üzemeltető francia konzorcium augusztustól csak „kényszerüzemben” vállalta a szennyvíztisztítást. A botrány miatt a főváros bizottságai sem fogadták el a franciák által követelt szerződésmódosításokat, amelyek alapján jövőre legkevesebb ötven százalékkal emelni kell a csatornadíjakat. Ha az önkormányzat engedett volna a franciák zsarolásának, akár meg is duplázódhattak volna a budapestiek terhei.

Pénzfaló felújítások

Időről időre politikai ráhatások jelentek meg, és alakították a projekt menetét – ezzel a megállapítással még a balliberális képviselők is egyetértettek a Margit hídról szóló bizottsági vizsgálat végén. A tavaly kezdődött, de még ma is tartó hídfelújítás előtt a Fővárosi Közgyűlés két engedélyokiratot hagyott jóvá 2009 májusában és júniusában, a két döntés közötti kéthetes időszak alatt az eredetileg 13 milliárd forintosra tervezett, 6 milliárdos uniós támogatásra pályázott beruházás 30,1 milliárd forintra nőtt. Hagyó Miklós vezényletével a költségeket 2007 októberében még 21,8 milliárd forintra becsülték a szakemberek. Ezt az öszszeget az EU megtévesztésére előbb lefaragták, majd 17,1 milliárd forinttal megemelték. Törvénysértések sokaságát fedezte fel a vizsgálóbizottság a meghiúsult Kossuth téri mélygarázs-beruházás szervezésénél is. A négymilliárdosra tervezett építkezés előkészítésére a főváros 290 millió forintot már kifizetett. Ennek több mint a kétszeresébe került a budapestieknek a 2006-ban elvégzett útfelújítási botrány: a több mint 4,4 milliárd forintos pályázattal 126 útszakaszra elnyert támogatás elszámolásakor a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács 580 millió forint felhasználását találta szabálytalannak. A fővárosnak 2007-ben kamatokkal együtt 700 milliót vissza kellett fizetnie, a Fidesz feljelentést tett, de a nyomozás máig nem vezetett eredményre.

Demszky, a tanú

Idén július végén saját irodájában, tanúként hallgatták ki a BRFK nyomozói Demszky Gábor főpolgármestert a Főkert Zrt.-nél történt ingatlaneladásokkal összefüggésben. A BRFK hűtlen kezelés gyanújával június elején ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást a Főkert Nonprofit Zrt.-nél. Vizsgálják a cég szerződéseit, saját társaságainak tevékenységét és a fővárosi támogatások felhasználását. Ugyancsak nyomozás indult a Főtáv Zrt.-nél, Kovács Lajos vezérigazgatót pedig előzetes letartóztatásba helyezték. Az eddigi adatok szerint a hűtlen kezeléssel gyanúsított vezető előnytelen szerződést kötött egy csepeli lakópark fűtési-hűtési rendszerének kivitelezéséről, ezzel több mint 180 millió forintos kárt okozott. Az érintett beruházás volt vezetőjét, a fővárosi Parking Kft. mostani ügyvezetőjét, Gyarmati Zoltánt is meggyanúsították. Szintén büntetőeljárás indult az FKF Zrt.-nél: Bielek Péter vezérigazgatóval szemben is hűtlen kezelés a gyanú. A nyomozók szerint a pusztazámori hulladéklerakóban keletkező gáz hasznosítására kiírt pályázat során 70 millió forintos vagyoni hátrányt okozott. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nél a Fidesz által tett feljelentések alapján nyomoznak. Okirat-hamisítás, csalás megalapozott gyanúja és más bűncselekmények miatt indult eljárás a beléptetőrendszer kétmilliárd forintos közbeszerzése ügyében. Ugyanígy nyomoz a rendőrség a Rác fürdő nyolcmilliárd forintos beruházásánál, és a gyógyfürdőknél történt kiszervezések miatt is.