Alagút az ismeretlenbe
Budapest eddigi vezetőjének legfőbb jelképe lehet a máig meg nem épült 4-es vagy hivatalos nevén DBR metrónak nevezett megaberuházás, amelyet Demszky Gábor évekkel ezelőtt gyakran csak „édes gyermekeként” emlegetett. Egy történet szerint Demszky a következőket válaszolta a 2003-ban kormányzati hátszelet kapott fejlesztésről érdeklődő ellenzékieknek: „Támogatod a metrót, igen vagy nem? Ha kérdezel, a metró ellensége vagy!” A jelenleg több mint 540 milliárd forint összköltségűre becsült metróépítés kezdeteit jól jellemzi, hogy nemcsak a megvalósítás alvállalkozói rendszerének kialakítására, a szerződések szakmai megalapozására sem találhatók adatok, de a városházi vizsgálódók a nyomvonal kijelölésének dokumentumait sem lelték. A beruházásnak a mai napig nincs független főmérnöke. Az Európai Unió a tervezettnél csaknem 60 milliárd forinttal kevesebbet, csupán 181 milliárd forintot ítélt szabályosnak. Az elvont támogatás, illetve az állam és a főváros 79:21 százalékos arányú költségmegoszlása alapján a magyar adófizetők pénzéből kell még többet elvenni. Kiderült, eddig közel 200 milliárd forintot költöttünk a metróra, amelyről ma sem tudjuk, mikor lesz kész, mennyibe kerül, és miért nem épülhetett meg az orosz államadósság terhére. A rendőrség a beruházásnál nyomoz, és büntetőeljárás zajlik a metrókocsi-beszerzés ügyében is. A francia tulajdonú Alstom – fékrendszeri hibák és más biztonsági hiányosságok miatt – július 31-ig nem kapta meg a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól a 2-es metró vonalára szánt szerelvények típusengedélyét. A Fővárosi Közgyűlés júniusban hiába döntött a szerződések – közöttük a 4-es metró beszállítására szóló megállapodás – felbontásáról, a főpolgármester azt nem hajtotta végre. A késlekedés a metróberuházás további, akár 2015-ig is tartó csúszását, valamint a meglévő lepusztult szerelvények milliárdos felújítási kényszerét jelentheti. A botrány miatt a teljes metróberuházás EU-támogatása is veszélybe került. A nyomozó hatóságok feladata lesz kideríteni, kit terhel a felelősség a 65 milliárd forintos, fele részt már kifizetett szerződés megkötéséért. Jogászok szerint annyi bizonyos: a francia fél csak jól járhat. A megállapodást 2006-ban Demszky Gábor jelenlétében Aba Botond BKV-vezér írta alá. A metróügy legújabb fordulata, hogy az Állami Számvevőszék a napokban hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett. Az ÁSZ szerint a szabálytalanul lefolytatott közbeszerzési eljárások, a teljesítéssel arányban nem álló díjfizetések, továbbá a felelőtlen, nyilvánvalóan és előre láthatóan kárt okozó szerződéskötési gyakorlat a magyar államnak, illetve a Fővárosi Önkormányzatnak okozott vagyoni hátrányt. A BRFK tájékoztatása szerint eközben továbbra is ismeretlen tettes ellen folytatják a beruházásnál tavaly decemberben indított büntetőeljárást.
BKV-s bilincskattanás
Valóságos krimi az elmúlt négy év BKV-s története, amelynek során több száz milliótól akár sok milliárd forintig terjedhet az MSZP–SZDSZ-es fővárosi vezetés alatt okozott kár mértéke. Folyamatosan bővül a BKV-nál különösen nagy vagyoni hátrányt okozó végkielégítések és tanácsadói szerződések miatti nyomozások köre: a hűtlen kezelés, csalás és más bűncselekmények mellett a Központi Nyomozó Főügyészség nemrég vesztegetés megalapozott gyanújával is büntetőeljárást indított. Az ügyben eddig tizennyolc gyanúsított van, a társaság fele a gyanú szerint bűnszervezetben követte el tettét. Hagyó Miklós, az MSZP volt főpolgármester-helyettese május óta előzetes letartóztatásban van, a nyomozás határidejét, és Demszky Gábor egykori beosztottja elleni kényszerintézkedést a napokban hosszabbították meg. Hagyó a nyomozók szerint hivatali hatalmával visszaélve, előnytelen szerződések kötésére, kifogásolt munkák igazolására, kifizetésére utasította a BKV vezetőit. Antal Attila volt vezérigazgató lakhelyelhagyási tilalommal sújtva, akkori helyettesei: Balogh Zsolt és Regőczi Miklós szabadlábon védekeznek, akárcsak Demszky volt főtanácsadója, Mesterházy Ernő és több, főként az SZDSZ-hez köthető egykori funkcionárius. A BKV-botrány a Fidesz tavalyi feljelentéseit követően pattant ki, amikor a Magyar Nemzet beszámolt a házi őrizetben lévő, ugyancsak maffiabűntettel gyanúsított Szalainé Szilágyi Eleonóra, a BKV volt humánpolitikai igazgatója csaknem százmillió forintos végkielégítése, nyugdíjazása és továbbfoglalkoztatása történetéről. A botrány szimbólumává vált a nokiás doboz, amelyben a Hagyóval nemrég szembesített, a lapunk által közölt jegyzőkönyvek tanúsága szerint ma is halálfélelemben élő Balogh Zsolt a volt főpolgármester-helyettes által követelt több tíz millió forint egy részét átadta. Egy másik bűnügyi szál: a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság vesztegetés miatt folytat nyomozást a BKV volt jogi, illetve informatikai igazgatója ellen. Sziebert György házi őrizetben, Fuzik Zsolt pedig szabadlábon várja a fejleményeket.
Üzemzavar a síneken
Már az előző ciklus végén, 2006-ban elkezdődött a BKV vesszőfutása, azonban a BKV-t addig vezető Aba Botond nevével összeforrt Combino-botrány miatt nem indult nyomozás, annak máig nincs felelőse. A 2003-as közbeszerzéssel kezdődött fejlesztésre több mint 41 milliárd forintot költöttek el. A négy éve a választásokra szánt járműberuházás, a villamosok magasabb lépcsői miatt át kellett építeni a nagykörúti sínpálya öszszes megállóját és felsővezeték-hálózatát. A Margit hídon a 4-es és a 6-os villamos felső vezetékén végzett munkálatok során kidőlt két villanyoszlop. Az esetet megelőzően 26 üzemzavar történt, később a Combinók ajtói hibásodtak meg, a szerelvényeket bizonytalan ideig kivonták a forgalomból, rá egy évre pedig a városvezetés által lemondott klímákat utólag, jóval drágábban lehetett csak beszerezni. A Fidesz két felelőst nevezett meg, Aba és Demszky személyében. Előbbi végül tízmilliós juttatásokkal távozott, utóbbi „boldog nyugdíjasévekre” készül.
Szennyvíz
Kormányzati elszámoltatás várhat a csepeli szennyvíztisztító a kapcsolódó beruházások nélkül több mint 130 milliárd forintos, összességében csaknem 200 milliárdos beruházására, amelynek jövője szintén bizonytalan. A fejlesztés több elemét már az ügyészség is vizsgálja. A főváros – közbeszerzési szabálytalanságok miatt – elvont tízmilliárd fölötti összegre sem számíthat a jövőben. A 40 millió eurónyi összeget Brüsszel csak akkor fizetné ki, ha az abból készülő munkálatok év végéig befejeződnének. A kivitelező-üzemeltető francia konzorcium augusztustól csak „kényszerüzemben” vállalta a szennyvíztisztítást. A botrány miatt a főváros bizottságai sem fogadták el a franciák által követelt szerződésmódosításokat, amelyek alapján jövőre legkevesebb ötven százalékkal emelni kell a csatornadíjakat. Ha az önkormányzat engedett volna a franciák zsarolásának, akár meg is duplázódhattak volna a budapestiek terhei.
Pénzfaló felújítások
Időről időre politikai ráhatások jelentek meg, és alakították a projekt menetét – ezzel a megállapítással még a balliberális képviselők is egyetértettek a Margit hídról szóló bizottsági vizsgálat végén. A tavaly kezdődött, de még ma is tartó hídfelújítás előtt a Fővárosi Közgyűlés két engedélyokiratot hagyott jóvá 2009 májusában és júniusában, a két döntés közötti kéthetes időszak alatt az eredetileg 13 milliárd forintosra tervezett, 6 milliárdos uniós támogatásra pályázott beruházás 30,1 milliárd forintra nőtt. Hagyó Miklós vezényletével a költségeket 2007 októberében még 21,8 milliárd forintra becsülték a szakemberek. Ezt az öszszeget az EU megtévesztésére előbb lefaragták, majd 17,1 milliárd forinttal megemelték. Törvénysértések sokaságát fedezte fel a vizsgálóbizottság a meghiúsult Kossuth téri mélygarázs-beruházás szervezésénél is. A négymilliárdosra tervezett építkezés előkészítésére a főváros 290 millió forintot már kifizetett. Ennek több mint a kétszeresébe került a budapestieknek a 2006-ban elvégzett útfelújítási botrány: a több mint 4,4 milliárd forintos pályázattal 126 útszakaszra elnyert támogatás elszámolásakor a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács 580 millió forint felhasználását találta szabálytalannak. A fővárosnak 2007-ben kamatokkal együtt 700 milliót vissza kellett fizetnie, a Fidesz feljelentést tett, de a nyomozás máig nem vezetett eredményre.
Demszky, a tanú
Idén július végén saját irodájában, tanúként hallgatták ki a BRFK nyomozói Demszky Gábor főpolgármestert a Főkert Zrt.-nél történt ingatlaneladásokkal összefüggésben. A BRFK hűtlen kezelés gyanújával június elején ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást a Főkert Nonprofit Zrt.-nél. Vizsgálják a cég szerződéseit, saját társaságainak tevékenységét és a fővárosi támogatások felhasználását. Ugyancsak nyomozás indult a Főtáv Zrt.-nél, Kovács Lajos vezérigazgatót pedig előzetes letartóztatásba helyezték. Az eddigi adatok szerint a hűtlen kezeléssel gyanúsított vezető előnytelen szerződést kötött egy csepeli lakópark fűtési-hűtési rendszerének kivitelezéséről, ezzel több mint 180 millió forintos kárt okozott. Az érintett beruházás volt vezetőjét, a fővárosi Parking Kft. mostani ügyvezetőjét, Gyarmati Zoltánt is meggyanúsították. Szintén büntetőeljárás indult az FKF Zrt.-nél: Bielek Péter vezérigazgatóval szemben is hűtlen kezelés a gyanú. A nyomozók szerint a pusztazámori hulladéklerakóban keletkező gáz hasznosítására kiírt pályázat során 70 millió forintos vagyoni hátrányt okozott. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nél a Fidesz által tett feljelentések alapján nyomoznak. Okirat-hamisítás, csalás megalapozott gyanúja és más bűncselekmények miatt indult eljárás a beléptetőrendszer kétmilliárd forintos közbeszerzése ügyében. Ugyanígy nyomoz a rendőrség a Rác fürdő nyolcmilliárd forintos beruházásánál, és a gyógyfürdőknél történt kiszervezések miatt is.
