Sziréna hangja és több ezer várakozó örömrivalgása jelezte tegnap hajnalban a chilei San José arany- és rézbánya bejáratánál, hogy siker koronázta a mentőcsapat heroikus erőfeszítéseit. Több mint két hónap után magához ölelhette kisfiát és feleségét Florencio Ávalos, az első vájár a harminchárom közül, akit kimenekítettek az omlás miatt börtönné vált bányából. Amikor kilépett a chilei zászló színeivel kifestett, Főnixnek keresztelt mentőkabinból, még egy ölelés várt rá: Sebastian Pinera chilei elnök is túláradó örömmel köszöntötte – adta hírül a CNN.
Az újságírók és a kamerák elől kezdetben egy óriási chilei zászlóval takarták el a lejáratot, végül azonban eltávolították. „Ez a mentőakció olyan csodálatos, olyan megindító, hogy nincs okunk elrejteni a világ elől” – mondta az elnök, aki Florencio Ávalos üdvözlése után sajtótájékoztatón méltatta a chileiek egységet és elszántságát.
A nagy tévécsatornák így világszerte élőben közvetíthetik a mentési folyamatot, Chile fővárosában, Santiagóban utcai kivetítőkön is óriási tömeg kíséri izgatott figyelemmel, ahogyan egymás után lépnek ki a Főnixből a bányászok.
A 31 éves Florencio Ávalos azért lehetett úttörő, mert orvosi vélemény szerint őt viselte meg legkevésbé a 622 méteres mélységben eltöltött hosszú idő. Rá várt tehát a feladat, hogy a Főnixben megtett hosszú úton megfigyelje, milyen nehézségek várhatnak társaira, s megossza velük tapasztalatait. Őt azok követték, akiket betegség kínoz, mert van, aki szilikózisban szenved, van, akinek magas a vérnyomása, s a párás lenti levegő okozta bőrbántalmakkal is többen küzdenek.
A szabadságot mindenki másként fogadta. A másodikként felhozott Mario Sepulveda dalra fakadt, s felmutatta kis motyóját, amelyben szuvenírt hozott: néhányat az omláskor lezúduló kövekből. A kilencediknek érkező, 63 éves Mario Gomez térdre rogyott, és zászlólengetéssel fejezte ki háláját Chilének.
A Főnix húsz-húsz perc alatt teszi meg a fel- és levezető utat, de miután minden beszállót fel kell készíteni, átlagosan óránként jut a felszínre egy-egy bányász. Eddig csak két alkalommal tértek el a menetrendtől. Először azért, mert egy leváló kődarab a mentőjárat fala és a Főnix közé szorult, s némi időbe telt, amíg az akadályt elmozdították. Másodszor az emelőszerkezet görgőinek szükséges olajozása miatt kellett egyórás szünetet tartani. Ettől eltekintve minden az elképzelések szerint halad, s ma minden bizonnyal kijut a bányából az önként utolsónak maradó Luis Urzua is, akit máris hősként ünnepelnek.
Az orvosok mégis aggódnak, hogy egyik-másik emberen eluralkodhat a pánik az idegtépő utazás alatt. A Főnix másodpercenként egy métert halad, de háromméteres sebességre is felgyorsítható, ha ez valami okból szükségessé válnék. A pánik ellen azonban senki nincs felvértezve. A bányászoknak az indulás előtti órákban még aszpirint is adtak, mert a gyors emelkedés a nagy mélységből a véralvadás veszélyével jár, de nyugtatót nem kaphattak, mert az eltompítaná a reflexeiket, amelyekre pedig nagy szükségük lehet.
A BBC tudósítása szerint Sebastian Pinera bejelentette: a bányát, amelynek történetét balesetek sora kíséri, nem nyitják meg addig, amíg a biztonságos munka feltételeit nem lehet garantálni.
Kiadták a riasztást, mutatjuk, hol kell viharos szélre számítani