Dollármilliók „maradtak” Moszkvában

A magyar kormány 1991-ben dollármilliókkal többre becsülte a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet épületének értékét, mint amennyiért végül 2008-ban eladták az ingatlant. Sajtóértesülések szerint a közel két évtizede készült ingatlanbecslésben szereplő összeg és a vételár között több mint tizenegymillió dollár különbség mutatkozik.

Swendt Pál
2010. 10. 18. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladásának részleteit közelről ismerő, vezető beosztásban dolgozó állami tisztviselőre hivatkozva az Origo.hu azt közölte, hogy a kormány megbízásából 1991. december 31-én készült értékbecslés 2,5 milliárd forintra, akkori árfolyamon harminchárommillió dollárra taksálta az orosz főváros egyik legfrekventáltabb részén álló ingatlan értékét. Az internetes lap szerint több tényező is arra utal, hogy a 2008-ban az épületért fizetett ár indokolatlanul alacsony volt, és az ingatlan eladása előtt készült értékbecslésből – amelyet a Cushman & Wakefield ingatlan-tanácsadó cég készített a Külügyminisztérium megbízásából – kiderült, hogy a kirendeltség értékének megállapítása során, a közel tizenhétezer négyzetméteres épületből csak alig több mint 4700 négyzetmétert vett számításba. Ismeretes: az értékesítés kapcsán vizsgálatot indító Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerint a hűtlen kezelés gyanúját többek között az eladás előtt készült értékbecslés veti fel.
A nyomozó hatóság azt is vizsgálja, hogy az épület egyes részeit miért nem vették figyelembe az értékbecslés során, és az is kérdéses, hogy az érték meghatározásánál szempont volt-e, hogy az épület alatti telekre földhasználati joga volt a magyar államnak. Az ügyészség szerint egyelőre nem világos, hogy az alacsonyabb árat megállapító ingatlanbecslő cég milyen felhatalmazás alapján állapította meg az árat, mert eddig nem találtak olyan dokumentumot, amelyet az értékbecslést készítő iroda megbízásáról, illetve a munkáért kiszámlázott összegről állítottak ki.
A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly novemberben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indított nyomozást, mert a gyanú szerint az adásvétellel minimum tizenegymilliárd forintos kár érte a magyar államot. Az eljárásnak – amely minden bizonnyal érinti Tátrai Miklóst, a nemzeti vagyonkezelő egykori vezérigazgatóját, aki azóta már előzetes letartóztatásban van a sukorói ingatlanbotrány miatt, és korábbi munkatársát is – még nincs gyanúsítottja. A 17 ezer négyzetméteres épületkomplexum az elsőként 2005 decemberében aláírt szerződés alapján 206 ezer forintos négyzetméteráron kelt el (alig több mint 4 milliárd forintért), holott a közvetítő szerint abban az időben Moszkva központjában az irodaépületek vételára 3000 és 4000 euró (akkori árfolyamon 810 ezer és 1,3 millió forint) között volt. A megállapodást Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet írta alá az orosz hátterű, luxemburgi bejegyzésű, Viktor Vekszelberg orosz–izraeli állampolgár érdekeltségében álló Diamond Air offshore céggel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.