Mélyen megérintett Tarlós István múltra utaló nyilatkozata, amellyel hosszú-hosszú idő után felszínre került a valóság egy fontos darabkája – mondja Homonnay Mária. – Nevezetesen az, hogy volt valaha itt egy keresztény értékrendű főpolgármester: apám, akinek hazaszeretetével csak a szegényekért és a bajbajutottakért való kiállása vetekedett.
A Horthy Miklós kormányzó által 1942. március 7-én kinevezett egykori főpolgármester leánya hosszan sorolja élményeit, melyek bizonyítják, hogy mennyire viszonzásra talált Homonnay Tivadar szociális érzékenysége. Még főpolgármester korában is fölkeresték ügyes-bajos dolgaikkal azok a gyári munkások, boltosok, közalkalmazottak, akikkel több mint két évtizedes nemzetgyűlési képviselősége idején jót tett. Budapest ostroma idején dekánként adták össze a Homonnay család számára a kenyérlisztet alacsony sorban élő hívei. Ezt egy megmaradt emléklap is tanúsítja számtalan aláírással, „A súlyos időkben is a régi hűséggel 1945. márc. 31.” felirat alatt. Miután a kommunisták Békés megyébe internálták őket, ugyancsak a régi, egyszerű ismerősei segítettek a volt keresztényszocialista képviselőnek és főpolgármesternek az elkobzott villából kimenteni az értékeket, illetve élelemmel ellátni a megalázott családot.
De ki is volt ez a nemesi származású jogász, politikus? 1888-ban Kalocsán született, fiatalon a MÁV igazgatóságánál tisztviselő. Egyik elindítója volt a Tanácsköztársaság után a Keresztényszocialista Vasutasok Országos Gazdasági Szövetségének; e tevékenységéből fejlődik ki közéleti pályafutása. A keresztényszocialista pártok és pártbeli csoportok közül mindig a hitelesebb vonulathoz tartozott országos és fővárosi szinten, Angyalföld képviselőjeként. Az egyszerű emberek érdekét karolta fel folyamatosan az idevágó pápai enciklikák szellemében. Ahogyan erről 1942. március 20-án, kinevezett főpolgármesterként, ünnepélyes beiktatásakor vall: „Több mint két évtizeden át képviseltem a törvényhozásban és az autonómiában a fővárosnak azt a részét, amelyben a legtöbb szegény ember lakik. A munkásság és más kis egzisztencia. Ezekhez sem fogok soha hűtlenné válni. (…) A mi ideális célkitűzésünk nem lehet más, mint az, hogy ezt a társadalmi réteget a keresztény szeretet, a szociális törődés, a kulturális gondozás eszközeivel a polgári jólét egy haladottabb fokára emeljük.” A magyar fővárost háborús időkben irányította. Bátor cselekedete volt, hogy kezdeményezte Budapest nyílt városi státusát, hogy azt ne pusztíthassák el a második világháború egymással küzdő nagyhatalmai. A közigazgatási bizottság egyhangúlag támogatta indítványát, ez azonban mégsem valósulhatott meg.
Magyarország német megszállása után négy nappal, 1944. március 23-án Homonnay Tivadar beadta lemondását. A nácik elől bujkálnia kellett, de közben Orbán-hegyi villájuk alsó szintjén harminc zsidó kislányt és hét, szintén zsidó nevelőt védelmezett. Akkoriban rajtuk kívül csak felesége és lánya lakott a Homonnay-villában. Mária elmeséli, hogy alig 13 évesen ütötték-verték a Gestapo emberei, hogy vallja be, a náluk lakó árva gyerekek valójában zsidók. Ő azonban mindvégig tagadott, így az üldözöttek megmenekültek. Ezért kapott a család utóbb Jad Vasem, a Világ igaza izraeli kitüntetést.
– Apám nem tudta elviselni az embertelenséget – idézi fel Homonnay Mária. Aztán ők is hasonló sorsra jutottak. 1951 májusában Kondorosra telepítették ki őket. Három év után jött az amnesztia, de két évig még nem térhettek vissza Budapestre. A család később is kirekesztett volt: Mária például még csak egy pedagógiai diplomát sem szerezhetett, viszont takaríthatott egy egyetemen, később napidíjasként idegenvezető lehetett. Elmeséli: 1964-ben elhunyt édesapjának mindvégig nagy fájdalma volt, hogy az állam nem szolgáltatta vissza elkobzott lakhelyüket, amely pedig felesége (Mária édesanyja) örökségéből származott.
De vajon mi a véleménye az egykori keresztényszocialista főpolgármester sok szenvedést megért lányának Demszky Gábor húsz főpolgármesteri évéről?
– A belvárosban lakom, mindennap azzal szembesülök, milyen elhanyagolttá vált Budapest. Ennyi kezeletlen szegénységgel sem lehetett találkozni régebben! Demszky vádlottá, letartóztatottá vált magas rangú kollégáival kapcsolatban pedig csak annyit: apám esetében elképzelhetetlen lett volna, hogy neki mint főpolgármesternek huzamosabb ideig bűnözők lettek volna a közvetlen munkatársai.
origo.hu
Menczer Tamás: Megvédjük Magyarországot a baloldaliak és a diszkóliberálisok támadásaitól is!
