A helyhatósági választásokkal egy időben megtartották a települési kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltek választását is. Az ország 1592 településén összesen 2321 helyi kisebbségi önkormányzati választást bonyolítottak le a hazai 13 kisebbségi közösség kulturális autonómiájának személyi megújítására.
A legnépesebb kisebbségnek, a cigányságnak 1252 helyi kisebbségi voksolása volt szerte az országban, de szavaztak a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán kisebbség regisztráltjai is.
A szavazásra jogosultak 60,48 százaléka ment el szavazni. Korábbi híradásokból tudható, hogy a voksolni jogosultak között nagy számban tűntek fel álkisebbségiek is a választójogi kiskapuk miatt. Ami a legtöbb politikumot hordozó cigány kisebbségi választásokat illeti, lapzártánkkor még csak az volt világos, hogy a fideszes honatya Farkas Flórián Lungo Drom cigányszervezete mintegy két és félszeres arányban vezetett mind a leadott voksok, mind pedig a mandátumszerzések tekintetében fő riválisával, a baloldali elkötelezettségű Magyarországi Cigányszervezetek Fórumával (MCF) szemben. Utóbbi vezetője a többszörös vádlott Kolompár Orbán. Lapzártánkkor úgy tűnt, hogy más baloldali választási tömörülésekkel együtt sem szerezhet az MCF fölényt az elsöprően a legtöbb jelöltet állító Lungo Drommal szemben.

Kiderült, ki lehetett az ukrán kémbotrányban érintett magas rangú magyar katonai vezető