Újabb csontváz dőlt ki az előző kormány által hátrahagyott szekrényből. A Brüsszelnek korábban jelentett adatokhoz képest 100 milliárd forinttal magasabb ugyanis a 2009-es államháztartási hiány – olvasható ki egy, a KSH által tegnap közzétett adatsorból. Ez egybevág Orbán Viktor bejelentésével, a kormányfő ugyanis a köztévé műsorában közölte: tavaly a Bajnai-kabinet által jelzett 3,9 százalék helyett 4,4 százalék lett a bruttó nemzeti termékhez (GDP) képest a deficit.
Az államháztartási hiány növekedését a központi költségvetés 116 milliárd forintos többletkiadása okozta, és ezt a kiesést nem tudta kiegyenlíteni a helyi önkormányzatoknál és a társadalombiztosítási alapoknál keletkezett 16 milliárdos többlet sem. Szakértők többféleképp magyarázzák a kámforrá vált százmilliárd forint okát. A Portfolio.hu a vártnál nagyobb kamatkiadásokra hívja fel a figyelmet, az AAM informatikai tanácsadó cég pedig az állami beruházások nagyobb mértékét, az uniós támogatások téves elszámolását említi meg a többlethiány okozójaként, ami a tanácsadók szerint a jövőben még nagyobb meglepetéseket is okozhat az országnak.
– Reális, hogy a múlt év hiánya magasabb az eddig ismert adatnál. Vannak olyan kiadások, amelyek egyértelműen 2009-ben keletkeztek, de 2010-re, illetve 2011-re könyvelte volna el őket az előző kormány – mondta lapunknak Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) volt elnöke.
*
A szakember közölte: ha ezt most nem rakjuk helyre, akkor a következő évek gazdasági mozgásterét csökkentettük volna. Ilyen költségek Kovács Árpád szerint például a MÁV, az egészségügy, a BKV esetében is felmerültek, de érinthetik a nagyvállalati támogatásokat is. A szakember az előző kormány által kidolgozott idei költségvetés kapcsán is csalódottságról beszélt.
– Korábban azt gondoltuk, hogy a bevételeket és a kiadásokat 2010-re végre óvatosan, a korábbi évekhez képest konzervatívabban tervezték meg. Sajnos kiderült, hogy még mindig van mit fejlődni ebben – jegyezte meg a volt ÁSZ-elnök. Kovács ezzel a KSH által szintén tegnap nyilvánosságra hozott idei első nyolc havi államháztartási adatokra célzott. A második negyedév végére az államháztartás helyzete riasztó képet mutat: 711 milliárd forintos hiány tátong a büdzsében, ami a GDP 5,4 százalékának felel meg. A statisztikusok ezt a bevételek alulmaradásával és a kiadások növekedésével magyarázzák: 2010 első fél évében a kormányzati szektor bevétele 5855 milliárd forint, kiadása 6566 milliárd forint.
– Az öt százaléknál is nagyobbra nőtt idei hiányt az év végéig 3,8 százalékra kell lefaragni, hogy az Orbán-kabinet teljesíteni tudja az Európai Uniónak tett vállalásait. A költségvetés egyensúlyához nagymértékben hozzájárul a bankadó. A pénzintézetek a 182 milliárd forintos adófizetési kötelezettségük első felét példás pontossággal be is fizették a közösbe – hozta nyilvánosságra a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tegnapi közleményében. Az idei éves terv teljesítéséhez azonban nem elegendő a pénzintézeti különadó és az a tény sem oldja meg a költségvetés helyzetét, hogy az adóbefizetések zöme az év utolsó hónapjaira esik. A büdzsé lyukainak betömésében Matolcsy György tegnapi, brüsszeli bejelentése szerint a Molnak is részt kell vállalnia. A nemzetgazdasági miniszter nyilatkozatában 35 milliárd forintos egyszeri befizetésről beszélt, amit a piac első lépésben az energetikai cégekre kivetett különadóként értelmezett, ezért rögtön zuhant az olajpapír árfolyama a tőzsdén. A félreértést végül az olajtársaságnak kellett tisztáznia. Somlyai Dóra, a cég kommunikációs igazgatója a Napi Gazdaság internetes kiadásával közölte: ezt az összeget egy uniós büntetés miatt kellett befizetnie az olajtársaságnak az államkasszába, amit már meg is tett az elmúlt napokban. Brüsszel egy magyar jogszabály miatt rótta ki a bírságot a Molra. A törvény a külföldieknek magasabb bányajáradékot írt elő a hazai cégeknél, ami ütközött az uniós előírásokba.
A Reuters tudósítása szerint Matolcsy György határozottan leszögezte, hogy kormány az eddig ismertnél magasabb 2009-es államháztartási hiány mellett is tartani fogja az idei évre vállalt, illetve a jövő évre kitűzött három százalék alatti deficitcélt, amikkel kapcsolatban az unió illetékesei elégedettségüket fejezték ki. A külföldi hírügynökség beszámolója arra is kitért, hogy az idei hiánycél teljesítése érdekében állami cégek áldozatvállalására is szükség lehet majd, valószínűleg osztalékelőleg formájában, illetve további hozzávetőleg 30 milliárd forintos bevételt remél a kabinet a terv feletti szén-dioxid-kvóta értékesítésekből.
A jövő évi költségvetésre vonatkozó tervezetek most még a Pénzügyminisztérium feladatait átvevő NGM folyosóin keringenek, az ígéret szerint azonban a következő hetekben megismerhetjük a főbb számokat. Számvevőszéki vélemények szerint egyáltalán nem baj, ha az év utolsó hónapjaira tolódik a következő évi költségvetés véglegesítése, ugyanis ahogy telik az idő, egyre több olyan adat válik ismertté, amely segíti a precízebb tervezést.
Uniós IMF-székek. Az EU-tagországok pénzügyminiszterei tegnap megállapodtak abban, hogy felülvizsgálják jelenlétüket a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsában, ahol az USA és feltörekvő országok szerint sok helyet foglalnak el az unióbeliek. Didier Reynders, az uniót irányító Belgium pénzügyminisztere kijelentette, meg akarják vizsgálni IMF-partnereikkel, miként lehet az országkvótákat felülvizsgálni úgy, hogy az alulreprezentált, feltörekvő államok több helyet kapjanak; ugyanakkor igyekezni fognak az ügyviteli tanács működését is megváltoztatni. (L. I.)
origo.hu
Kiderült, hogy ki a rejtélyes lottónyertes, aki óriásplakátot vett az Oktogonon
