Fele sem igaz

Van-e másik Magyarország, van-e másik Budapest? – ez a fő kérdés ismét húsz év elteltével. A főpolgármester elefántcsonttornyából sikernek tűnhet, hogy több mint tizenhatezer fejlesztéssel sok minden megváltozott. A statisztikák, a beruházóknak paradicsomi állapotokat nyújtó környezet, az új irodaházak, plázák, üzleti centrumok megjelenése mellett a fővárosban élők többsége olykor még a Kádár-korszakhoz képest is romlást, pusztulást, gyakran pusztítást láthat maga körül. Összeállításunkból kiderül, hogy az önmagukban sikeresnek nevezhető beruházásokra a szükségesnek a többszörösét fordították, mégis a hanyagság, a gondatlanság, sőt,  mint azt mellékletünk más oldalain bemutatjuk, a rossz és bűnös szándékok miként vezettek ahhoz, hogy a mi értelmezésünk szerint Budapest ezernyi területen visszafejlődött. A város egy része újjáépítésre szorul, a jövőbeni beruházások irányát, a fejlesztések minőségét és összehangolásának módját pedig szinte teljesen újra kell gondolni.

Közlekedés

A Lágymányosi híd és kapcsolódó úthálózatának megépítése. (Az Antall-kormány idején épült, de a Horn Gyula és Demszky Gábor által felavatott hídberuházást teljes egészében az állam finanszírozta. Az M7-s és az M1-es autópálya forgalmát az elnéptelenedett Andor utcára terelték, a környék elértéktelenedett épületeinek lakói perek sokaságát indították, a „kísértetút” felújításához pedig csak nemrég kezdtek hozzá.)

A Nagykörút közmű- és úthálózatának, villamospályájának teljes rekonstrukciója. (A kilencvenes évek közepén csaknem minden évben feltúrt, felbontott, majd rendre újjáépített körút hagyományos üzletei a budapesti plázaépítések következtében megszűntek, eljelentéktelenedtek, egy-egy szakasza ma is felújításra szorul. A villamospálya felújítását követte a Combinók botrányos beszerzése, és ezután minden megállót és a teljes felsővezeték-rendszert újra át kellett építeni.)

Az Andrássy út rekonstrukciója. (A Budapest legszebb sugárútjának felújítását követő fásítási botrány szinte eltörpül az itteni paloták nagy terézvárosi kiárusításához képest. A főváros azonban rátett még egy lapáttal akkor, amikor szinte mindenütt bevezette Pesten a fizető parkolást, kivéve az Andrássy út szervizútjait, amelyek ma szabadtéri garázsként működnek.)

A Budai körút rekonstrukciója. (Pontosabban: az útfelület felújítása.)

A 2-es villamos pálya- és jármű-rekonstrukciója (Lassan újrakezdhető, ráadásul a négyes metró építésének szervezetlensége miatt a villamosvonalat több szakaszon megbontották, elterelték, nem tölti be eredeti funkcióját, nem népszerűsíti a Duna-part melletti tömegközlekedést.)
A kisföldalatti teljes rekonstrukciója. (A nagyszerű elődök által épített közlekedési rendszert ma 1-es metróként is emlegetik, így szinte ez az egyetlen metróígéret, amit a városvezetés megtartott.)

A Hungária-gyűrű kiépítése. (A főútvonal sokszor ma is járhatatlan, de a teher- és kamionforgalom csökkent.)

Az Etele tér rendezése. (Nem rendezték: ma sem tudni pontosan, hogy a Kelenföldi pályaudvar és környékéből, a négyes metró végállomásából hogyan és mikor lesz közlekedési központ.)

A Szilágyi Erzsébet fasor felújítása. (A fasorról a budapestiek többségének húsz év eltelte után sem jut eszébe a fák sora, sokkal inkább az átmenő forgalom és az azzal járó benzingőz.)

A Kvassay út és az acélhíd bővítése és újjáépítése. (A beígért négy új dunai átkelő közül egyedül az északi M0-s, azaz a Megyeri híd készült el, állami beruházásban.)

Haller utcai nagyrekonstrukció. (Az átgondolatlan közműmunkák és az útfelújítások következtében csaknem fél évre lebénult a környék, ez szinte gyakorlattá vált főváros- szerte.)

A Móricz Zsigmond körtér és a Fehérvári út átépítése. (A Móricz Zsigmond körtéren ma is hadiállapotok vannak, a négyes metró aluljárórendszerét négy éve már átadták, majd szétverték, az átépítés folyamatos. A Fehérvári úton pedig ma már tengelytörés veszélye nélkül nem lehet végigautózni.)

A 2-es metróvonal komplex felújítása. (Nem komplex. Százmilliókba került, de a hatályos fővárosi közlekedési terv előírásai ellenére úgy végezték, hogy a metróvonalat ne lehessen összekötni a gödöllői–csömöri HÉV-vonallal. A kettes metrón már 2008 óta futniuk kellene az új szerelvényeknek, az Alstom-botrányról másutt írunk.)

Több mint 300 kilométernyi útfelújítás és útépítés. (A témakör szintén a botránykrónika része, azonban mindazok, akik Budapesten élnek, közlekednek, tudják, hogy a szakszerűtlenül, gyakran alapozás nélkül végzett útfelújítások zöme korántsem tökéletes munka.)

Új buszsávok létesítése. (Valójában csak az elmúlt években létesítettek buszsávokat a főváros útjain, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület, más civil szervezetek és az ellenzék sokszori javaslatára.)

Új villamosok, trolik, buszok vásárlása. (Ezer busz hiányzik Budapest biztonságos közlekedéséhez, az elmúlt években a 17-18 éves átlagéletkorú BKV-buszok százával gyulladtak ki, álltak le, indultak el behúzott kézifékkel, elgurult a kerekük vagy éppen megroppant az alvázuk. A Combinókról a botrányoldalakon írunk.)

Közművek

Több mint 1200 kilométernyi csatorna megújítása, 143 kilométernyi távhővezeték megújítása, 500 kilométernyi vízcső megújítása, illetve építése, az észak-pesti és a dél-pesti szennyvíztisztító bővítése, a dél-budai főgyűjtő Pók utcai átemelőtelep megépítése, a csepeli szennyvíztisztító beruházása. (Utóbbi botrányairól még szó lesz a későbbiekben, de az elmúlt húsz évben a fővárosi vezetők közül senki sem emelt szót amiatt, hogy a külső kerületek egy része ma is csatornázatlan.)

Szociálpolitika

Szociális depó, fővárosi közműdíj-kompenzációs rendszer, 24 milliárd forintos program a szociális otthonok felújítására, hajléktalan- és krízisszállók felújítása. (Budapesten láthatóan egyre több a hajléktalan, a fedél nélkül élő szerencsétlen sorsú emberekkel 1990 óta nem tudnak mit kezdeni, helyzetük a tél közeledtével katasztrófával fenyeget.)

Oktatás

Szerb Általános Iskola és Gimnázium rekonstrukciója, a Horvát Általános Iskola és Gimnázium felépítése, Vakok Általános Iskolája, a Német Nemzetiségi Gimnázium új tornaterme, a Szabolcs utcai Könnyűipari Tanbázis új, korszerűsített épülete, a TISZK-program elindítása. (Budapesten gyakorlatilag felszámolták a szakképző iskolákat, csaknem kéttucatnyi oktatási intézményt szüntettek meg, összevonásnak, racionalizálásnak nevezve a bezárásokat.)

Egészségügy

Itt nem szerepel semmi, pedig az elmúlt években sok pénzt fordítottak a Bajcsy-Zsilinszky Kórházra, az Uzsoki Kórházra és a Szent Imre Kórházra. Ugyanakkor a városvezetés záratta be a Schöpf-Merei Anyavédelmi Központot és – eredeti formájában – a Budai Gyermekkórházat. A Szent Margit Kórházat csak Óbuda tiltakozása mentette meg, az angyalföldi Szabolcs utcai kórház évek óta szellemépület.

Környezetvédelem

A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű rekonstrukciója és füstgáztisztítójának megépítése. (Csak a negyedik ciklusban, miután Derce Tamás, Újpest polgármestere minden pert megnyert a főváros ellen a rákkeltő anyagokat a levegőbe engedő szemétégető ügyében.)

A pusztazámori hulladéklerakó megépítése, a szárazelem- és a szelektív hulladékgyűjtési program elindítása, több száz gyűjtősziget és többtucatnyi hulladékgyűjtő udvar létesítése. (Szakemberek szerint Budapesten nincs valódi szelektív hulladékgyűjtés, és mindaddig nem is lesz, amíg a szelektált szemét zömét a lerakókban, megsemmisítőkben ismét összeömlesztik.)