Kevés a regisztráció az álcsődök ellen

Az építőipari vállalkozások kötelező kamarai regisztrációjától azt remélték, hogy csökkenti a lánctartozások kialakulását, illetve a cégbedöntések számát. A szakember szerint hatékonyabb jogi lépésekre lenne szükség az adósságlovagok megfékezésére.

Hajdú Péter
2010. 10. 15. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár az építőipari vállalkozások regisztrációs kötelezettségének bevezetése óta még kevés idő telt el a részletes elemzéshez, önmagában még nem jelent végleges megoldást a cégszédelgők ellen. Erőteljesebb jogi szabályozásra lenne szükség, hogy a felszámolt cégek vezetőit hosszabb időre ki lehessen zárni a gazdasági életből, illetve ellenőrizni lehessen, hogy valóban nem indítanak újabb vállalkozásokat – fejtette ki lapunknak az Opten Kft. stratégiai igazgatója. Csorbai Hajnalka szerint az intézkedés hatására csak a nagyobb, több építőipari ágazatban dolgozó vállalkozások regisztrálják magukat, illetve azok a kis cégek, amelyek félnek a büntetéstől. Arra mindenképpen alkalmas az intézkedés, hogy kiderüljön, melyek az alvó cégek, amelyeknek évek óta nincs munkája.
– A kötelező kamarai regisztráció januári bevezetése óta 41 ezer építőipari vállalkozás jelentkezett a kamaránál – tudtuk meg Ay Jánostól, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) építésügyi regisztrációs irodájának vezetőjétől. Miután a regisztrációs kötelezettség csak azt követően lép életbe, hogy első munkáját elkezdte egy vállalkozás, számos kisebb, munkára váró cég még nem jelentkezett az irodánál. Ezt figyelembe véve úgy véli, hogy az építéssel foglalkozó, mintegy ötvenezer vállalkozásnak a döntő része már bekerült a rendszerbe. Az így kialakuló adatbázis nyilvános, azaz az MKIK honlapján bárki megnézheti, hogy egy adott vállalkozás milyen szakemberekkel dolgozik, illetve ellenőrizheti, hogy valódi, szakemberekkel rendelkező vállalkozásról van szó, vagy úgynevezett aktatáskás cégről, amely kizárólag alvállalkozókon keresztül végzi el a munkát. A regisztrációt részben az építésfelügyeleti hatóságok, részben pedig a kamara szakemberei ellenőrzik. Idén mintegy kétezer vizsgálatot tervez az iroda. A nem a regisztrációban foglaltaknak megfelelően, illetve a bejelentés nélkül tevékenykedők első körben csak figyelmeztetést kapnak, s csak az újabb 15 napos határidő után számíthatnak büntetésre.
Ay János kifejtette, tapasztalataik szerint adatbázisukat leginkább a közbeszerzéseket kiírók tanulmányozzák, hogy valódi építőipari cégnek adják ki munkáikat, s ne egy aktatáskás vállalkozónak. A szakember kiemelte, hogy még ebben az évben tovább bővül a kamarai nyilvántartás, hiszen az elvégzett vizsgálatok eredményét minden érdeklődő megtekintheti a szabadon kereshető központi adatbázisban. Névre, tevékenységre, munkakörökre irányuló kereséseket is indíthatnak majd az érdeklődők, s így kisebb tere marad a megbízhatatlan cégeknek az ágazatban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.