Kihasználatlan turisztikai vonzerő

Halaszthatatlan a turizmus fenntartható növekedését megalapozó közgazdasági környezet kialakítása és idegenforgalmi célpontjaink vonzerejének erősítése – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség titkára. Bánki Erik, az Országgyűlés turisztikai szakbizottságának fideszes elnöke ezzel egyetértve arra hívta fel a figyelmet, hogy néhány, csak hazánkra jellemző sajátosságra kell felépíteni a turisztikai fejlesztéseket. Lapunknak megerősítette: az Új Széchenyi-tervnek a gyógyturizmus a zászlóshajója.

K. Tóth László
2010. 10. 24. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bemutatkozik a szállodaipar. Száztizenöt hazai cég mutatkozik be a 29. Hoventa nemzetközi szálloda-, vendéglátó-ipari és gasztrotechnikai szakkiállításon október 19–22. között a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban – mondta Szalai Levente kiállításigazgató a rendezvényt beharangozó tegnapi tájékoztatón. Erdei János, a Magyar Szállodaszövetség elnöke elmondta: reméli, jövőre valamivel több lehet az ország promóciójára fordítható öszszeg – tudatta az MTI.


Egyetértünk az egészségturizmus prioritásával, a keresletélénkítéssel és a Széchenyi rekreációs kártya bevezetésével, ám nem tartjuk helyesnek az üdülési csekket terhelő adót – közölte lapunkkal Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség titkára. Bánki Erik, az Országgyűlés turisztikai szakbizottságának fideszes elnöke e felvetésre úgy reagált: bár fontos az üdülési csekk – mert élénkíti a belföldi turizmust –, azonban előállítása és üzemeltetése túl drága. Ezért elektronikus kártyát szeretnének kibocsátani, és vizsgálják, hogy miként lehet mérsékelni a csekk helyébe lépő rekreációs kártya adóterhét.
A marketinget illetően mindkét szakember kiemelte, hogy dinamikus lépésváltásra van szükség. Kovács István szerint a külföldi vendégek megnyerésére többet kell költenie a Magyar Turizmus Zrt.-nek, hiszen hatalmas a verseny. Bánki Erik erre azt reagálta: hozzáláttak a nemzeti marketingszervezet átalakításához, és megszüntetik a felesleges kiadásokat. A lapunknak nyilatkozó szakemberek eltérően ítélik meg a szállodafejlesztéseket. Kovács István úgy véli, a beruházások túlkínálatot hoztak létre, éppen akkor, amikor a kereslet visszaesett. Ráadásul a szállodai szobák árát 18, a vendéglátást 25 százalékos áfa terheli. Ez az adóteher az unióban a legmagasabbak közé tartozik. E felvetésre Bánki Erik ígéretet tett arra, hogy javasolják majd ezen adónemek ütemezett mérséklését. Szerinte azonban nincs túlkínálat a szállodai kapacitásban, a baj az, hogy hiányoznak a versenyképes turisztikai programok. E tekintetben az öngyilkos árverseny helyett az a jó megoldás, ha javul a szolgáltatások színvonala és a marketing hatékonysága.
Az ágazatban gigantikus, 500 milliárd forint hitelállomány keletkezett, többnyire euróban – emlékeztetett a szállodaszövetség titkára – aláhúzva, hogy 2007-ben 33, 2009-ben 89 szállodai szolgáltatót számoltak fel, az idei első fél évben pedig 49 ellen indult eljárás. „A kormánynak ezért azt javasoltuk, hogy a jövőbeni beruházásokkor ne újabb szállodák létesítésére, hanem a kínálat minőségének javítására törekedjék” – mondta Kovács István. Bánki Erik erre reagálva arra emlékeztetett: a turisztikai kínálattal éppen az a probléma, hogy az elmúlt időszakban elmaradtak a komplex fejlesztések. „A Széchenyi-tervben azért írunk ki pályázatokat szálláshelybővítésre, mert szállóból nincs túlkínálat. Valójában szegényes a szálláshelykínálat, az árak pedig irreálisan alacsonyak. Ha a fővárost vonzóvá lehetne tenni, magasabb szobaárakat is el lehetne érni” – fűzte hozzá.
S hogy a szállodaszövetség mit vár a jövőben? Kovács István szerint nem lehet kihagyni a hatalmas potenciállal rendelkező Budapest és a Balaton fejlesztését. A döntéshozóknak fel kell ismerniük a konferenciaturizmus fontosságát is, s ennek jegyében egy kongresszusi központot kell létesíteni. Bánki Erik szintén úgy látja, hogy a konferenciaturizmus sokkal jobban felfuthatna Budapesten, ám ehhez a fürdőket is erőteljesebben be kell vonni a kínálati csomagba. Budapest Európa legnagyobb fürdőfővárosa, amit nem használunk ki a konferenciák szervezésekor. Mindenképpen szükség van egy 6000 személy befogadására alkalmas konferencia-központra; ha e fejlesztések megtörténnek, akkor a főváros Európa három top konferencia-helyszíne közé kerülhet, azaz létrejöhetne a Barcelona–Berlin–Budapest háromszög.
Bánki Erik szerint a turisztika jövőjét az dönti el, hogy képesek vagyunk-e egyedi vonzerővel kilépni a piacra. Az elmúlt nyolc évben például volt már kultúra vagy vizek éve, az ideit pedig a fesztiválok éveként hirdették meg. Nagy hiba volt azonban, hogy ezáltal nem épült ki egy új Magyarország-brand, amelynek célja, hogy a turistáknak két-három egyedi különlegesség jusson eszébe hazánkról. Mivel Magyarország a világ öt leggazdagabb termálvízkinccsel rendelkező országának egyike, a termálvíz is jól használható eleme e brandnek. A fideszes országgyűlési képviselő leszögezte, az Új Széchenyi-tervnek a gyógyturizmus a zászlóshajója, ám az idegenforgalom többi szegmensét – például a konferenciaturizmust, a kulturális vagy ökoturizmust – is fejleszteni kívánják.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.