Lehallgatások kerülő úton

Az elmúlt négy évben tömegével fordulhatott elő, hogy titkosszolgálati közreműködéssel, az úgynevezett vonalkihajtás módszerével illetéktelenek olyan magánéleti telefonbeszélgetéseket rögzítettek, amelyekre nem volt törvényes felhatalmazásuk – tudta meg lapunk.

Swendt Pál
2010. 10. 24. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az előző parlamenti ciklusban már-már gyakorlattá vált, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) megkerülésével hallgattak le telefonokat a titkosszolgálatok. A megoldás alkalmat teremthetett arra, hogy magánbeszélgetések felvételeinek tömege kerüljön illetéktelen kezekbe. – Vonalkihajtással rögzítették például a lehallgatási botrányba kevert UD Zrt. vezetőinek beszélgetéseit is – mondta lapunknak egy egykori elhárítótiszt. Forrásunk szerint ebbe a körbe tartozik az a hangfelvétel is, amellyel az azóta már kényszerítéssel és személyes adattal visszaéléssel meggyanúsított Dávid Ibolya 2008 őszén visszalépésre bírta pártelnöki riválisát.
A vonalkihajtás alapvetően nem illegális, mert az NBSZ törvényesen létesíthet úgynevezett külső terminálokat, a lehallgatások technikai lebonyolításához szükséges védett objektumokat – tudtuk meg nemzetbiztonsági szakértőktől. Felhívták ugyanakkor a figyelmet arra, hogy amikor az NBSZ külső engedélyhez kötött lehallgatást folytat, akkor a megfigyelt személy telefonbeszélgetései közül megsemmisítik azokat, amelyek nem az illetővel összefüggésbe hozható, vélt vagy valós bűncselekményekhez köthetők. A szakszolgálat a célhoz kötöttség elvének megfelelően, köztörvényes bűncselekmények elkövetésének gyanúja esetén csak azokat a rögzített beszélgetéseket nem semmisíti meg, amelyekben a lehallgatás elrendelésének indokául szolgáló információk hangzanak el. A büntetőjog ezt „titkos adatszerzésnek” nevezi, amelyhez bírói engedély szükséges. Objektumvédelmi szempontokból azonban a mindenkori igazságügyi miniszternek van joga engedélyt adni „titkos információgyűjtésnek” nevezett műveletre. Az elmúlt négy évben ez utóbbi változatot alkalmazva rengeteg engedélyt látott el kézjegyével az igazságügyi miniszter.
– A titkosszolgálatnál alkalmazott technika lehetővé teszi, hogy a megfigyelni kívánt vonalat bárhová kihajtsák, ahová azt a törvényben meghatározott rendvédelmi szervek kérik. – Az előző ciklusban a hivatásos lehallgató szakemberekkel rendelkező NBSZ-nek a miniszteri jóváhagyással folytatott műveletek jelentős részében nem volt rálátása arra, hogy a megfigyelt személy beszélgetései közül melyeket rögzítik, és mire használják fel azokat – fogalmazott informátorunk. Nemzetbiztonsági szakemberek szerint az így kihajtott vonalakon meglehetősen sok magánéleti beszélgetést rögzítettek, amelyekre a nyomozási bírák nem adtak volna engedélyt.
Vezércikk a 7. oldalon

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.