Matolcsy: Mögöttünk a legrosszabb 20 év

Soha nem élt át a magyar gazdaság olyan nagy leszakadást a fejlett államokhoz képest, mint az utóbbi húsz évben – mondta tegnap Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter a fővárosi iparkamara rendezvényén négy kitörési pontot vázolt fel Budapest és az ország számára.

K. Tóth László
2010. 10. 01. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Válaszút előtt áll a magyar gazdaság, s köztudott, hogy Budapest, sőt az egész Kárpát-medence fejlődése nélkül nincs felzárkózás – szögezte le Matolcsy György az alapításának 160. évfordulóját ünneplő Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) tegnapi gazdasági fórumán. A nemzetgazdasági miniszter négy kitörési pontot vázolt fel, amely Budapest elkövetkező húsz esztendejében jelentős gazdasági fejlődést eredményezhet. – Az első már itt is van, hiszen a főváros részévé vált az unió legfejlettebb kutatás-fejlesztési magjának, ezért minden olyan fejlesztést, termékcsoportot, erőforrást mozgósítanunk kell, amely ezt a területet segíti. Kiváló egyetemek kellenek, legalább kettő, amelyeket a világ 200 legjobb felsőfokú tanintézete között tartanak számon. Enélkül nincs fejlődés – mondta a nemzetgazdasági miniszter.
Matolcsy György a második lehetőséget abban látja, hogy Budapest valóban regionális központtá válhatna a közép-európai régióban, ha Béccsel, Pozsonnyal és Brnóval összefogna. E négy város együtt a térség motorjaként működhetne. A miniszter a harmadik lehetőségként az egészségipar fejlesztését említette, s kiemelte, hogy az új Széchenyi-tervben ez az ágazat szerepel az első helyen. Példaként az egészségturizmust említette, ezen belül a fogászati turizmust, de nem hagyta ki az exportképes gyógyszeripart, gyógyászati eszközöket, műszereket sem. Negyedik kitörési pontként Matolcsy a hagyományos turizmust nevezte meg, hiszen ma már egyszerűbb utazni, s Barcelona mögött Budapest az unióban élő huszonéves fiatalok legkedveltebb városa. Ám hozzátette, hogy szeretné, ha nem csak a retróhangulat, vagy a lepusztult épületek miatt jönnének, hiszen sokkal színvonalasabb a kultúrára, a tudásra, a gasztronómiára, az egészségre épített turizmus. – Hazánk gazdaságának felzárkóztatása szempontjából nagyjából a 30 százalékánál tartunk annak, amit elérhettünk volna, ám az elmúlt néhány hónapban bizonyítottuk, hogy jó úton járunk – zárta le előadását a miniszter.
Tarlós István, a Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltje és Szatmáry Kristóf, a BKIK elnöke a rendezvényen egy közös szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben rögzítették: céljuk Budapest gazdaságának fellendítése, a munkahelyek megvédése, a kis- és közepes vállalkozások támogatása, ezáltal a főváros élhetőbbé tétele mind a lakosság, mind a vállalkozások számára. Az aláírók szándéka szerint az önkormányzati választás után kezdeményezik, hogy a főváros közös érdemi megállapodást kössön a BKIK-val elsősorban oktatási, de egyéb, Budapestet érintő kérdésekben is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.