Megbírságolt áruházak

A vártnál kevesebb problémával találkoztak az úgynevezett másodlagos élelmiszer-ellenőrzések során a hatóság emberei, ami azt is jelenti, hogy az új jogszabály meghozta hatását – mondta Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.

Dénes Zoltán
2010. 10. 24. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Avárt hatását meghozta az úgynevezett másodlagos élelmiszer-ellenőrzés, a raktárakban történő vizsgálódás eredményes – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára. Az új kormány hivatalba lépése után elfogadott jogszabály értelmében az élelmiszereket már akkor ellenőrzik, amikor azok megjelennek a nagykereskedelmi raktárakban, hűtőházakban, vagyis mielőtt közvetlenül a kereskedelembe kerülnének. Az államtitkár tájékoztatása szerint a törvény életbelépésétől, július 20. és szeptember 30. között az engedéllyel működő 1895 hazai betárolási hely 44 százalékában, 868 esetben tartottak ellenőrzést. Ezek során 1131 élelmiszermintából 2632 vizsgálat készült.
Kardeván Endre emlékeztetett arra is, hogy közben zajlanak a szokásos kockázatbecslésen alapuló éves ellenőrzési terv szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti ellenőrzések is. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) hatósági szakemberei augusztus elsejétől szeptember végéig 20613 ellenőrzést végeztek, amelynek során 1138 tételt vontak ki a forgalomból, 71 tonna mennyiségben, 19 millió forintos értékben.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a hatóság a tisztességtelen forgalmazási magatartást tiltó törvényt is igyekezett betartatni. A jogszabálynak megfelelő ellenőrzések eredményeként eddig két multinacionális áruházláncot büntettek meg. A Penny Marketnél nem tartották be a beszállítók felé fennálló harmincnapos fizetési határidőt, amiért 109 millió forintos bírságot róttak ki. A Lidl áruháznál négy jogcím alapján tartottak ellenőrzést, és három esetben el is marasztalták. A társaság ugyanis fix bónuszt követelt a beszállítóktól, az üzletszabályzatában nem határozta meg a maximális minőség-ellenőrzési díjat, amit partnereitől kérhet és az a szolgáltatáshoz képest teljesen aránytalannak bizonyult, harmadrészt pedig itt is túllépték a harmincnapos fizetési határidőt. A felsorolt szabálytalanságok miatt az MgSzH ellenőrei összességében 155 millió forintos bírságot vetettek ki. Az államtitkár kitért arra, hogy tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt még további hat cégnél van folyamatban hatósági vizsgálat.
A tapasztalatokat összefoglaló Kardeván Endre úgy vélte, a várakozásoknál jóval kevesebb problémával találkoztak az ellenőrök, ami szerinte azzal függhet össze, hogy a kereskedők vélhetőleg előzékenyebben jártak el, mégpedig éppen a törvény beharangozása és az ellenőrzések tényleges elindítása miatt. Mint mondta, a mostani tapasztalatok arra lehetnek alkalmasak, hogy a hatóság eldönthesse, a jövőben kitől kell továbbra is elvárni az eddigi részletességgel az adatszolgáltatást, és kik azok a piaci szereplők, akik kisebb adminisztrációval is folytathatják tevékenységüket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.