Meghiúsulhat a balatoni óriásreptér

Több mint érdekes, hogy az elmúlt években csak olyan tóparti „fejlesztésekről” számolhatott be a sajtó, amelyek milliárd forintos befektetés ígéretét hordozták magukban, ám végül kiderült: ingatlanspekuláció állhat a hátterükben. Ilyennek mondható immár a Balatonalmádi és Veszprém környezetében beharangozott nemzetközi repülőtér ügye is, amelyben a napokban a hatóságok is nyomozást rendeltek el.

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt nyomoz a szentkirályszabadjai repülőtér eladásával kapcsolatban a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) gazdaságvédelmi főosztálya. Az eljárást Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője kezdeményezte. Feljelentése szerint az összességében 5,6 milliárd forintot érő ingatlant 2006-ban mindössze 1,2 milliárd forintért adta el a két tulajdonos önkormányzat, s ezzel megvalósíthatták a hűtlen kezelés bűntettét. Az MTI-nek nyilatkozó képviselő emlékeztetett arra is, hogy uniós állami támogatásból 2007– 2008-ban a volt katonai repülőtér területét csatornázták, ami ugyancsak több száz millió forintba került.
Nem csak egy nemzetközi repülőtér kiépítését ígérte az a befektetői csoport, amely így potom áron jutott hozzá a Balatonhoz közeli, nagyjából 440 hektárnyi állami területhez. A világhálón megtalálható dokumentáció szerint a turisztikai fejlesztést ígérő angol–amerikai és izraeli befektetők hazai képviselője, Karai Péter által jegyzett egyik irat értelmében a helyszínen 12-15 milliárdos beruházással tervezték elindítani a szentkirályszabadjai repülőtér fejlesztését. A légikikötőt megvásárló BudaWest Airport Zrt. arról számolt be, hogy ott szeretné megnyitni az első, klasszikus hazai fapados repülőteret, konferencia- és logisztikai központot, szállodát, valamint technológiai parkot is építtetne a területen. A 2023-ig szóló fejlesztési elképzelések között vízi vidámpark, élményfürdő, kereskedelmi és szórakoztatóközpont felépítése is szerepel – olvasható a befektetők által készített leírásban.
Nos, ebből eddig semmi sem valósult meg, sőt úgy tűnik, a volt katonai repülőtér nemzetközi leszállópályává fejlesztése sem fog már megvalósulni. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a befektetők a 440 hektáros területhez, feltételezhetően a befektetési ígéreteknek köszönhetően, 2006-ban alig több mint egymilliárd forintért jutottak hozzá. Az ingatlant a veszprémi és a szentkirályszabadjai önkormányzat a kormánytól kapta ingyenes hasznosításra, azzal a feltétellel, hogy ott polgári repülőteret kell majd üzemeltetniük. Szentkirályszabadja Veszprém megye egyik legősibb települése. Veszprémtől, Balatonalmáditól egyaránt öt kilométernyi távolság választja el. A két település nyílt pályázatot hirdetett, ahol beruházót keresett ehhez a feladathoz. Ennek eredményeként a második helyezést elért BudaWest Airport Zrt. tulajdonába kerülhetett a hatalmas földterület. Az indoklás szerint azért, mert a korábbi nyertes olasz cég nem teljesítette határidőre a fizetési feltételeket és a vételárrészt sem tudta kiegyenlíteni. Az új tulajdonos viszont vállalta, hogy a volt katonai repülőtér 2010 szeptemberére nemzetközi, nyilvános kereskedelmi reptérként fog üzemelni.
A szerződésben rögzített részhatáridőhöz kötött különböző munkálatok elmulasztása miatt az önkormányzatok háromszázmillió forintos kötbért igényeltek, ám a cég ezt visszautasította, mondván, nem saját hibájuk, hanem a környezetvédelmi engedélyek miatt késik a beruházás.
A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ugyanis idén szeptember elején másodszorra is elutasította a Veszprém–Szentkirályszabadjai nemzetközi kereskedelmi repülőtér létesítéséhez beadott előzetes környezetvédelmi engedélykérelmet. A határozat szerint Balatonalmádiban és Siófokon a helyi rendeletnek megfelelően nem megengedett a repülőtér által várhatóan kibocsátott zaj mértéke.
A nagy gépek – többek között Boeingek – fogadására is alkalmas repülőtér építése ellen többször is demonstrációt szerveztek a balatonalmádiak, illetve több százan jelentkeztek be ügyfélként a regionális környezetvédelmi hatóságnál. A két önkormányzat a nemrégiben tartott együttes ülésén úgy döntött, hogy elállnak a BudaWest Zrt.-vel kötött szerződéstől. Mivel a BudaWest arra hivatkozik, a beruházást az engedélyezési hatóságok visszautasítása miatt nem tudta elvégezni, az ingatlan sorsa – miként a sukorói kaszinóberuházók esetében is – feltételezhetően bírósági eljárásban fog eldőlni.