Három nagyobb magyarországi bank is azt fontolgatja, hogy kivonul hazánkból – írta tegnap a Népszava. Ugyanakkor a napilap sem az informátorát, sem a távozásra készülő bankokat nem nevezte meg. A lap csak annyit közölt, hogy a pénzintézetek mérlegfőösszegük alapján nem sokkal maradnak el az OTP-től. Ez utóbbi kijelentés több kérdést is felvet, hiszen egy olyan pénzintézet sem működik hazánkban, amelyiknek a mérlegfőösszege akár csak megközelítené az OTP-ét. A Népszava szerint a bankok úgy találják, hogy a kormány által kivetett különadó túl nagy teher a számukra, mivel már e nélkül is veszteségesek.
Az általunk megkérdezett piaci szakértők szerint nem állja meg a helyét az az értesülés, hogy bármelyik bank az adóteher miatt megszüntetné a magyarországi leánycég működését. Ilyesmi egyik társaságnál sem merült fel a közelmúltban. Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is azt nyilatkozta tegnap a Bloomberg hírügynökségnek: nem tud olyan pénzintézetről, amelyik elhagyná az országot a bankadó miatt. Ezt erősítette meg az MTI-nek a Bankszövetség illetékese, a Bloombergnek az Erste, KDC, Raffeisen pénzintézetek, illetve a CIB anyabankja.
Amennyiben a bankok mégis úgy döntenének, hogy kivonulnak hazánkból, két lehetőség közül választhatnak: vagy eladják a magyarországi leánycéget, vagy csak annak a hitel- és betétállományát értékesítik, magát a fiókhálózatot pedig felszámolják. – Mindkét megoldás számos rizikót hordoz magában, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a jelen helyzetben bárki találna vevőt a piacon a tulajdonában lévő leánycégre – közölték lapunkkal a területet behatóan ismerő szakértők. Hozzátették: korábban már több bankkal kapcsolatban is felröppentek kivonulásról szóló hírek, ám ezek rendre valótlannak bizonyultak.
Gyorsítják az átutalásokat. Ma jelenik meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azon rendelete, amely előírja, hogy az elektronikus úton kezdeményezett megbízásokat a bankok 2012. július 1-jétől a jelenlegi egy nap helyett legfeljebb négy óra alatt kötelesek teljesíteni. A rendelkezés a belföldre küldött forintátutalásokat érinti. – Az új rendszer bevezetése hét-nyolc milliárd forintjába kerül majd a bankoknak – mondta tegnap Király Júlia, az MNB alelnöke a jegybank sajtótájékoztatóján. Az új rendszerben a lakosság és a vállalkozások gazdálkodása jelentősen könnyebbé válik, hiszen az elküldött és megkapott összeg ugyanazon a napon belül még tovább foroghat, azt további fizetésekre is fel lehet majd használni, ami például az adóátutalások határidejének időpontjában rendkívül előnyös.
Bartha Lajos, az MNB igazgatója elmondta: az átállás érinti a teljes magyar bankrendszert, a Giro Zrt.-t és a Magyar Nemzeti Bankot. A bankoknál jelentős átalakítást igényel a napközbeni üzemmódra való átállás, az új elszámolási rendszert pedig továbbra is a Giro Zrt. üzemelteti. Az igazgató hozzátette, a rendszer megvalósításával a hazai bankok ügyfelei nagy lépést tesznek a pénzforgalom európai integrációja felé, ez pedig nagyban megkönnyíti a jövőben az átállást az euróra. (K. T. L.)
Gondban a rendszer a megújulók miatt