Nyomozást indított a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. létrehozásának körülményeit illetően a Fővárosi Főügyészség határozata alapján. A feljelentést a Civil Összefogás Fórum (CÖF) nyújtotta be, a gyanú pedig különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette.
Csizmadia László, a CÖF szóvivője lapunknak elmondta, szervezetük már kétszer nyújtott be feljelentést az ügyben, ám azt a Vám- és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Regionális Nyomozó Hivatala mindkétszer elutasította. Akkor azzal indokolták döntésüket, hogy a beadványban szereplő eseteket a hatóság már korábban kivizsgálta, ám ekkor nem bukkantak bűncselekmény gyanújára. A CÖF azonban panaszt nyújtott be az elutasító döntés miatt, mondván, az általuk beadott iratok új elemeket tartalmaztak a korábbi feljelentők dokumentumaihoz képest. Ezt elfogadta a Fővárosi Főügyészség, november 16-i határidővel elrendelte a nyomozást.
Az ügyészségi indoklás alapján a CÖF elsősorban azt kifogásolta, hogy az MNV január 1-jei megalakítása előtt nem történt meg a vagyonértékelések auditálása, illetve az előd- és utódszervezetek közötti átadás-átvétel; 2007 végén a három összeolvadásra váró szervezet vezetőinek gondoskodniuk kellett volna a zárómérlegek elkészítéséről, a vagyon összeírásáról. Ehhez meg is volt akkor a kellő apparátus, azonban a szakemberek nem kaptak utasítást erre. Így állhatott elő, hogy az MNV 2008. január 1-jei megalakulásakor készült nyitómérlege 1771 milliárd forintos vagyonról szólt, míg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2009-es vizsgálódása alapján ezt az értéket visszamenőlegesen
15 966 milliárd forintra módosították. – Ebből az egyetlen értékből is látható, hogy az MNV megalakulásakor közölt adatok hamisak és félrevezetők voltak – fogalmazott Csizmadia László, majd hozzátette: hosszú hónapokon keresztül az államháztartáson kívülre csempészték az állami vagyon döntő részét. – Az ÁSZ-jelentés külön kitért arra, hogy az ellenőrzése alatt az MNV a szükséges adatokat nem bocsátotta rendelkezésre – tette hozzá.
Az ügyészségnek benyújtott panaszában Csizmadia ezt azzal egészítette ki, hogy szerinte „a havonta előírt főkönyvi kivonatok kellő alapot nyújtottak volna a gyors, pontos és precíz átadás megteremtéséhez”. – Vizsgálandó, hogyan lehetett az elődszervezetek vezetőit úgy felmenteni, hogy a rájuk bízott vagyonnal nem számoltak el, másrészt ki adott arra utasítást, hogy ez a helyzet kialakuljon.
A most elindított nyomozás kitér majd arra is, hogy a Pénzügyminisztérium és az MNV miért bízott meg külső, a vagyonkezelő vezetőjével összefüggésbe hozható szakértő cégeket a szervezeti integráció segítésére és egy erről szóló tanulmány elkészítésére, ha a 80,1 millió forintért megírt anyagot utóbb nem is használták. A CÖF szóvivője szerint ezek a cégek – amelyekben éppen a megszüntetett három állami vagyonkezelő egykori munkatársai dolgoztak – több millió forintot kaptak azért a munkáért, amit az MNV és elődszervezeti is elvégezhettek volna. A civil szervezet szerint felelősség terheli a 2007–2008-ban hatalmon lévő döntéshozókat, így például Veres János akkori pénzügyminisztert is.

Csillagjegyek, akiknek csodás nyaruk lesz