A tragédia után a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. egyik tulajdonosa azt állította, nem sokkal korábban vizsgálták a tározó gátjainak állapotát, és mindent rendben találtak. Mit vizsgált a cég, s milyen eredményre jutott az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF)?
– A gátszakadás után, kora délután érkeztem a helyszínre, ahol már ott volt a környezetvédelmi hatóság két illetékese, akik elvégezték az említett vizsgálatot. Nem állapítottak meg hiányosságot, de hogy ezt milyen alapossággal végezték, s felfedhető lett volna-e bármilyen rendellenesség, annak a nyomozásnak képezi a tárgyát, amelyet a Nemzeti Nyomozó Iroda folytat a halált okozó tömegszerencsétlenség kapcsán. Az OKF elsőként azt vizsgálta, okozhatta-e a tragédiát földrengés, vagy más természeti hatás, de nem erre utaló jel. Ebből az következik, hogy valamilyen tevőleges közreműködés vagy mulasztás állhat a háttérben.
– Az ország több pontján, így az almásfüzitői Duna-part közelében is ezt a veszélyes anyagot tárolják. Hol tart a többi tározó állapotát felmérő vizsgálat?
– A kormány döntése nyomán az összes ilyen tározó felülvizsgálatát el kell végezni. Ez most is tart, de az ellenőrzést a környezetvédelmi hatóság folytatja, nekünk a veszélyeshulladék-tárolókkal kapcsolatban nincs hatósági jogosultságunk.
– Van adat arról, a többi helyszínen mennyi ilyen anyagot tárolnak?
– Ezt jelenleg még nem tudom megmondani.
– Az OKF elkészítette a katasztrófavédelmi törvényt módosító javaslatait. Milyen újabb változtatásokat indítványoznak még?
– Új elem, hogy annak lehetőségét vizsgájuk, miként lehet létrehozni egy egységes iparbiztonsági hatóságot az OKF bázisán, hiszen a főigazgatóság most is ellát egyes létesítmények engedélyezésével összefüggő hatósági feladatokat. Ez a törvénytervezet részét képezi.
– Milyen feladatai voltak a katasztrófavédelemnek a tragédia bekövetkezése után, és ön szerint hogyan látta el az OKF azokat?
– Első feladatunk a lakosság mentése, az esetleges további kifolyások megakadályozása volt. A riasztást követő nyolcadik percben a tűzoltók megkezdték az emberek mentését, amelynek során nyolc munkatársunk meg is sérült. Kedden megkezdtük a mentesítést, péntektől már nagy teljesítményű gépek, szivattyúk, gőzborotvák is közreműködnek ebben, s a hét végéig megtörténik a lakott területek mentesítése. A harmadik feladat a vizek mentesítése, az erősen lúgos kémhatású anyag kezelése, semlegesítése volt annak érdekében, hogy a szennyezés a Duna élővilágát ne veszélyeztesse. Kértük az unió polgári védelmi rendszerének támogatását is, olyan vegyészekre, ökológusokra számítunk, akiknek van tapasztalatuk a vörösiszap kezelésében.
– Szükség van-e egyéb külföldi segítségre?
– A magyar rendvédelmi szervek rendelkeznek a helyzet kezeléséhez szükséges tudással, eszközparkkal.
– A főigazgatóság szerint hány épületet kell ledózerolni, mert lakhatatlanná váltak?
– Kolontáron ez a mai adataink szerint harminckét házat érint, de Devecseren is kettőszázharmincnégy olyan ház található, amelyet elért az áradat. A lebontandók száma hétfőn derül ki, amikor a helyszínre érkezik az első statikus-építész csoport.
– 2004 előtt veszélyes anyagnak minősült a vörösiszap, és az akkori kormány az unióban érvényben lévő szabályozásra hivatkozva enyhített ezen. Mikor térhetünk vissza a korábbi előírásokhoz?
– Folyamatban van a hasonló tárolóhelyek vizsgálata, és ennek eredményei alapján dönt a kormány arról, szigorít-e a jelenlegi szabályozási szinten. Megoldást kell keresni arra, hogy ezeknek a műveknek és tárolóknak a kötelező felelősségbiztosítási rendszerét kialakíthassuk, valamint a műszaki követelményrendszert és annak ellenőrzését is erősíteni kell.
– Az előzetes becslések alapján milyen nagyságrendű a kár?
– Sokmilliárdos, akár a tízes nagyságrendet is megközelítő öszszeg lehet, de nem szeretnék becslésekbe bocsátkozni, mert az öszszes kár felmérése még folyamatban van.
– A műszaki egyetem egyik szakembere szerint egy rendkívüli erejű, váratlan erőhatás okozhatta a katasztrófát, de a problémák már az építésnél kezdődtek, mert a tározó északi fala éppen két különböző szerkezetű talaj találkozásánál áll. Alátámasztják állításait a vizsgálati eredmények?
– Nem tudom, az adjunktus milyen tapasztalatok alapján tette kijelentését, s az sem világos, ha ilyen adatok birtokában volt, miért nem fordult korábban a hatóságokhoz. E kérdésben az összes adat hiányában nem szeretnék állást foglalni.
– A Greenpeace szerint az arzén koncentrációja a vörösiszapra jellemző érték duplája a Kolontár térségében kedden vett mintában. Ön is így tudja?
– Az analízist a Magyar Honvédség és az ÁNTSZ hiteles laboratóriumai végzik, a jövőre nézve ezt tekintjük irányadónak. Jó lenne, ha nem keletkeznének olyan rémhírek, amelyek hol nukleáris sugárzásról, hol arzénmérgezésről szólnak, erre vonatkozó mérési adatok, tényszerű eredmények nincsenek.
– A Mal Zrt.-nek volt egységes környezethasználati engedélye, amiről úgy tudjuk, az OKF-nek véleményeznie kellett. Nem merült fel, hogy a tárolás módjából tragédia lehet?
– A cég 1986-ban kapott engedélyt, amikor az OKF még nem létezett. A környezetvédelmi hatóság vélhetőleg az akkori előírások mentén a kellő gondossággal járt el. A rendőrség lefoglalta az akkori környezeti hatásvizsgálatról készült szakvéleményeket is, és a nyomozás ad majd választ arra, hogy megfeleltek-e minden törvényi előírásnak az időközben elvégzett hatósági ellenőrzések.
origo.hu
Kibillen a Balaton a medréből egy hurrikán miatt
