Tarts ki, világ!

„Álmokat szövögettem, de most újjászületek,
én voltam a Rozmár, de most már John vagyok.
Így hát, drága barátaim, nektek kell folytatnotok.
Az álom véget ért.”
(John Lennon: God)

Hetven éve, 1940. október 9-én született John Lennon. Reggel volt, fél hét, a szirénák zúgtak és bombák hullottak Liverpoolra. Huszonnégy évvel később, a New York-i világkiállításon egy űrkapszulát mutattak be a közönségnek. A dobozban olyan jellemző információk voltak, amelyeket adott esetben az emberiség küldene magáról más galaxisokba. Egy műszív, egy lézer és egy Beatles-lemez. Most, születésének hetvenedik évfordulóján Amerikában öszszeraktak egy időkapszulát, benne Lennon lemezeivel és tisztelőinek üzeneteivel. Ezt a dobozt 2040-ben nyitják majd ki, amikor már azok is hatvanévesek lesznek, akik akkor születtek, amikor Lennont megölték. Liverpoolban pedig felavattak egy szobrot, egy békeemlékművet, amit neki ajánlottak. Ott volt Cynthia Lennon és a fiuk, Julian, meg Pete Best, a Beatles első dobosa, és elénekelték a Give Peace a Chance-t, úgy kétezren. Ha belegondolunk, nem valami nagy tömeg. Yoko Ono és közös fiuk, Sean Izlandon lépett fel és egy adott pillanatban beszállt Ringo Starr is, New Yorkban pedig Lennon első zenekara, a Quarrymen játszott a Central Parkban. Sehol egy megakoncert, és a média sem törte magát nagyon, a hatvannegyedik évfordulóra többen rárepültek, pedig a dalt (When I’m Sixty-four) McCartney írta. Lennon már nem a mindennapokra ható ikon, betagozódott a történelembe. A halála óta eltelt időben szétesett a Szovjetunió, a kínaiak a kapitalizmust építik, ledőltek az ikertornyok, olvad az Antarktisz és aktivizálódott a Rolling Stones. A mi lett volna, ha… általában szórakoztató játék, de Lennon esetében, aki mindig érzékenyen reagált a világ történéseire, különösen az. Tehát mi lett volna, ha Mark David Chapmant (Lennon gyilkosa – H. Z.) 1980. december 8-án hétfőn este háromnegyed tízkor elüti egy taxi a Dakota ház előtt, ami egyébként Polanski Rosemary gyermeke című baljós filmjének szolgált helyszínéül, mielőtt Lennon odaköltözött? Mondjuk az a taxi, amit egy Mark Snyder nevű sofőr vezetett, aki délután már egyszer odafuvarozta Chapmant, aki autogramot kért a frissen megjelent Double Fantasy borítójára. Az öt perccel később odaérkező Lennon alighanem felismeri a halottat, akinél ekkor már lemez helyett revolver volt. De mi történik utána? Érkezik egy újabb magányos gyilkos, vagy Lennon belevág a nyolcvanas évekbe, aztán a kilencvenesekbe, majd átsétál az új évezredbe? Mint énekes és dalszerző? Békeharcos és a munkásosztály hőse? New York állam polgármestere, mert változnak az idők, és már rég nincs zűr a zöldkártyájával? Kijelenti, hogy George W. Bush hülye, és ezt átveszik a világ hírügynökségei? A Bibliát, a Bhagavad-gítát és a Ji Kinget tanulmányozza és boldogan zengeti az Omot? Lennonban benne volt még vagy annyi élet, mint egy jobb macskában. Instant karma. A hindu filozófia szerint az anyagi cselekedeteket követő visszahatás. A Hold On című dalban azt énekelte: Tarts ki, világ, tarts ki, rendbe jön majd minden, megpillantod a fényt. És amikor egységes leszel, igazán egységes, úgy mennek majd a dolgaid, mint még soha.