Kolontár kellős közepén, a templomdombtól indul az a 620 méteres gát, amely a falut egy újabb iszapkatasztrófától megvédhetné. A védmű és a Mal Zrt. tározói között, tehát az „ütközőzónában” fekszik a falu múlt hétfőn elpusztult része; az itt lévő házakban már soha senki nem fog lakni. Közülük kilencnek a bontását tegnap kezdték meg. Ezek a házak úgy-ahogy menthetőnek tűnhetnek, de a tulajdonosokkal sikerült egyezségre jutni, így a bontást semmi nem akadályozza. – A települést átszelő, később annak határát jelentő gátat három nap alatt sikerült felhúzni – mondta el Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár. A töltés koronája egy méterrel magasabb, mint amekkora a sárlavina szintje volt, így szinte biztosan képes lesz megvédeni a falut. Különösen úgy, hogy a település és a zagytározó közötti másfél kilométeres szakaszon a Mal Zrt. már épített egy védelmi rendszert. Illés szerint ez nem sokat ér, hiszen nincs megfelelő alapja.
A rohamtempóban épített védőgátra azért van szükség, mert a katasztrófa során átszakadt tízes kazetta északi fala egyre rosszabb állapotban van, és ha összedől – Illés úgy véli, ez csak idő kérdése –, magával ránthatja a szomszédos, kilences számú tározó külső gátját is. Ez utóbbi lerakóban ugyanolyan anyag van, mint ami elmosta a térség településeit. (A tízesben már „csak” a massza állapotban lévő, leülepedett iszap található, amely, ha tovább is omlik a fal, „csak” fél-egy kilométerre folyna ki.) Tehát a kilences kazetta tartalma rejtheti magában a valódi veszélyt, de a Kolontáron megépült gát megküzdene vele: az újabb zagyfolyamot nem engedné a településre, illetve elterelné azt. A Torna-patak azonban kívül esik a védőfalon, így abban ismét súlyos károk keletkeznének, s a szennyeződés továbbfolyna a Marcal, a Rába, a Duna felé. Az erre való felkészülés jegyében a szakemberek gipszet és ecetsavat halmoztak fel a térségen, amelyekkel semlegesíthető a lúgos kémhatás.
Illés a megsérült iszaplerakó tetején tartott helyszínbejáráson arról beszélt: az ötven méter szélességű omlást helikopterekről ledobott sziklákkal és betondarabokkal lehetne betömni, de ez önmagában semmit nem oldana meg. Szükség van arra is, mondta, hogy a tározókomplexum köré egy erődítményt építsenek, amely azonban komoly technológiai kihívást jelentene. A terület ugyanis vizenyős, így speciális szakértelmet igényel a végleges falazat megépítése. Becslése szerint a tervezés két-három hetet, az építés pedig két-három hónapot venne igénybe a tározó körül. Az államtitkár szerint szükség lehet a haditechnikában használatos technológiák alkalmazására is, ezért, mivel hazánkban ez hiányzik, külföldi segítséget kell kérni. A térségben ezer hektáron kell 20-30 centiméteres mélységig talajcserét végrehajtani.
Mindenesetre a védekezési munkák nyomán lehetségessé vált, hogy a kitelepített, a falu lakható részein élő helyiek ma déltől visszaköltözzenek otthonaikba.
Fotósokat vizsgálnak ki. A Reuters iroda visszahívta a katasztrófa helyszínén dolgozó fotósait, akiket tüzetes orvosi vizsgálatnak vetnek alá – értesült lapunk. A hírügynökség a Greenpeace által közzétett adatok alapján döntött így.
origo.hu
Menczer Tamás: Megvédjük Magyarországot a baloldaliak és a diszkóliberálisok támadásaitól is!
