Tavaly október 23. előestéjén rendezte meg a Magyar Nemzeti Filmarchívum hét 1956-ról szóló amatőr film ősbemutatóját. A kópiákat az intézet munkatársa, Kurutz Márton filmrestaurátor vezetésével nagyították fel és gondozták. A hat magyar magánoperatőr és egy cseh páros által készített ötvenhatos felvételek első nyilvános vetítésekor az alkotók közül többen beszéltek a forgatás pillanatairól, köztük a forradalom idején húszéves Gánóczy József is. Az egy példányban készült, és sokszor csak a csodának köszönhetően megmaradt nyolc milliméteres keskenyfilm-kópiákat komor zongorakísérettel vetítették le, csaknem háromnegyed óra alatt. A vágatlan és szerkesztetlen, narráció nélküli, fekete-fehér mozgóképek varázslatos módon idézték fel a forradalom napjait. A magyar amatőr filmesek mellett 1956 októberében két prágai fiatal is forgatott Budapesten, akiknek harcokat is sikerült rögzíteniük. Amatőrök örökítették meg a harcok szüneteit, a forradalmi főváros hétköznapjait, a lerombolt házakat és a kórházi állapotokat. Sőt még decemberben is készült olyan amatőr felvétel, amely a levert forradalom utáni havas Budapestet örökítette meg drámai képsorain. A felvételek tematikája, operatőri látásmódjuk nem különbözött a profi stábok eljárásaitól és gyakorlatától.
Kurutz Márton elmondása szerint a forradalom napjaiban véletlenül Budapesten tartózkodó külföldi profi stábok és a magyar hivatásos játékfilmesek számos felvételt készítettek, hiszen előbbiek természetszerűen járták az utcákat, és forgattak az eseményekről, utóbbiak pedig gyakran a stúdióból tartottak hazafelé, amikor a náluk lévő kamerát üzembe helyezték ott, ahol valami érdekeset láttak. De a kamerákat sokszor előkapták olyan fiatal, kezdő operatőrök is, akik saját felelősségükre merészkedtek ki a városba. A forradalom napjaiban forgató amatőrök általában huszonéves műszaki érdeklődésű egyetemisták voltak. Egyikük, Gánóczy József ötperces anyagot készített október 24-én; főképp az Üllői út, a Nagyvárad tér, a Corvin köz, illetve a Práter utca környékét járta be biciklivel. A kamerákhoz értő fiatalembernek nővére adta oda – a harmincas években készült – kameráját, méghozzá javítás céljából. Gánóczy József helyrehozta a chicagói játékgyár Buddy 8 típusú gyártmányát, és a hozzá kapott egy tekercs film segítségével ki is próbálta, hogy működik-e. Mindez éppen a forradalom kitörésének másnapján történt! A próbafilmre rögzített anyag megdöbbentő erővel, őszintén és tisztán rögzíti az első harcok utcai maradványait, a kilőtt harckocsikat, az elesetteket és a házfalon lobogó büszke lyukas zászlót.
Kurutz kijelentése szerint a magyar forradalom volt az első és legkorábbi olyan jelentős történelmi esemény, amelyet szinte teljes körűen dokumentáltak celluloidon. Ehhez nagymértékben hozzájárultak az amatőr operatőrök is. A több mint ötven éve készült filmek sorsát azonban nagyon nehéz nyomon követni. Ebben nagy szerepet játszott, hogy – ellentétben a Horthy-korszak precíz gyakorlatával a tanácsköztársaság alatt készült filmhíradó-felvételekkel kapcsolatban – az ötvenhatban készült szalagokat hivatalosan nem archiválták a Kádár-korszakban. Legfeljebb annyi történt, hogy a musztereket 1990-ig Ellenforradalmi események címmel vörös „Z” betűs, azaz zárt anyagként tartották nyilván. Más volt azonban az eljárás, ha a forradalmárok ellen lehetett fordítani a tekercsek tartalmát! A forradalom leverése után a belügyi alakulatok és a szovjetek egymással versengve igyekeztek felkutatni az október–novemberi felvételeket, s mivel a rajtuk megörökített forradalmárok nem takarták el az arcukat, a belügy bizonyítékul használhatta fel őket. A filmesek lakásán 1956 novemberétől kezdve rendszeresen tartottak razziát. A tekercseket aztán rendre felhasználták a bírósági perek bizonyítási eljárásaiban, vagy képkockáikat pofátlanul belevágták a kommunista hazugsággyár által kompilált propagandaanyagokba. Így járt el Kolonits Ilona is a rendezésében készült Így történt című ötvenhetes koholmányban, amelyben több lefoglalt hazai és megvásárolt külföldi felvétel is szerepelt, nem beszélve az utólag forgatott epizódokról.
A kommunista rezsim eljárását ismerve novembertől kezdve a szerzők elrejtették a forradalom napjaiban felvett amatőr filmjüket, sajnos sok esetben meg is semmisítették az általában csak egy példányban készült kópiákat. Mivel a filmlaborok mind állami kézben voltak, a lebukás veszélye nélkül esély sem volt a nyolc milliméteres anyagok előhívására. Gánóczy József tekercse is sokáig dobozában pihent, mígnem megtudta, hogy a forradalom leverése után a megjavított kamerával együtt nővérének átadott próbafilmet testvére nem semmisítette meg, hanem elrejtette a padlás gerendája mellett. A kalandos sorsú munkát aztán megtekintették a nyolcvanas évek végén szűk családi körben, mígnem a forradalom után ötvenhárom évvel – huszonötszörösére felnagyított és javított minőségben – végre a közönség is láthatta.
Azt ma sem lehet tudni, hogy 1956-ban összesen hány méter filmet forgattak külföldi és magyar amatőr vagy profi filmesek. Eddig körülbelül öt-tíz órányi filmanyagról tudunk.
Az 1956-os amatőr filmesekkel foglalkozik hétfőn az Ősök tere. Az adás időpontja a Hír Televízióban: hétfő 22.05. Ismétlések: kedd 10.30; szerda 16.05; szombat 15.05.
origo.hu
A Volánbusz fizetési listáján is rajta volt Magyar Péter testvére
