Véget ért az eladósodás és a megszorítások politikája; Magyarország válsággal küzd, a válságban pedig azokon a sor, akik eddig kevesebbet vállaltak a közösség költségeinek viseléséből – így vezette be tegnap Orbán Viktor a kormány második akciótervének ismertetését. A miniszterelnök a Széll Kálmán Alapítvány rendezvényén az intézkedéscsomag főbb elemeit vázolta fel. Mint mondta, az akcióterv részleteit hétfőn nyújtják be az Országgyűlésnek.
Tegnapi beszédében a miniszterelnök közölte: a kabinet átmenetileg válságadókat vezet be. Az új közterheket a távközlési cégekre, az energiaszektorra és a kereskedelmi láncokra vetik ki. A kormány az idén, jövőre és 2012-ben évente 61 milliárd forintot vár a telekommunikációs vállalatoktól. Az energetikai társaságok ugyanebben a három esztendőben évente 70 milliárdot lesznek kötelesek átutalni. A kereskedelmi láncok pedig évi harmincmilliárd forintot fizetnek majd a költségvetésnek. Orbán Viktor elmondta, hogy az utóbbi közterhet sávosan róják ki, aminek nyomán a kisebbeket nem sújtja az elvonás.
A második akcióterv érinti a nyugdíjrendszert is. November elsejétől 2011. december 31-ig a munkavállalók után befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíjakat nem utalják át a magánkasszáknak. Így havonta harmincmilliárd forint marad az államnál.
*
A miniszterelnök elmondta azt is, hogy még ez évben olyan törvényjavaslat kerül a parlament elé, amely lehetővé teszi, hogy a polgárok a magánnyugdíjpénztárakat elhagyva visszaléphessenek az állami rendszerbe. A nyugdíjkasszák képviselői már tegnap közölték, minden fórumon fellépnek a tervezett intézkedések ellen.
A kormányfő a második akcióterv fontos elemének nevezte a PPP-s fejlesztések ügyét. A kifejezés azt takarja, amikor az állam valamely beruházás megvalósításáért összefog a magánszférával. Orbán Viktor úgy fogalmazott: e megállapodások kudarcot vallottak. Ezért a kabinet felfüggeszti azokat a PPP-s fejlesztéseket, amelyek kivitelezéséhez eddig nem kezdtek hozzá, s e beruházásokat más formában kívánja megvalósítani. Az állam a jövőben nem köt efféle megállapodásokat. A futó PPP-s szerződéseket a kormány újratárgyalja. A miniszterelnök beszélt az adóreformról is. Mint mondta, az új, arányos, családalapú adórendszer lehetővé teszi egymillió új munkahely megteremtését és a népességfogyás megállítását.
A kormányfő bejelentését Matolcsy György a távirati irodának nyilatkozva azzal egészítette ki, hogy az idén az állam összesen 221 milliárd forinthoz jut a három válságadóból és a nyugdíjbefizetések átirányításából. Ez az összeg ahhoz szükséges, hogy az örökölt gazdasági folyamatok ellenére is tartható legyen ebben az évben a 3,8 százalékos költségvetési hiánycél. A tárcavezető ismertetése szerint a távközlési vállalatok jelenleg 122 milliárd forint nyereséget termelnek, a 61 milliárdos elvonás ennek éppen a fele. Az energiaszektor 70 milliárdos válságadója szintén nagyjából az érintett cégek profitjának felét teszi ki. A bolti kereskedelem évi 30 milliárdos adójáról Matolcsy György közölte: ennél a köztehernél három kulcsot állapítanak meg. Eszerint 500 millió forint nettó árbevételig nullás, 500 millió és 100 milliárd forint közötti nettó árbevételnél 0,1 százalék, efelett pedig két százalék lesz az elvonás mértéke.
– Mi azt mondjuk és tesszük, amit gondolunk. Mintha az a közfelfogás élne Magyarországon, hogy a politikának nem lehet egyenes vonala, a politikában nem lehet egyértelműség – érzékeltette tegnap Orbán Viktor az új döntések hátterét. A miniszterelnök szerint szakítani kell azzal az elmúlt nyolc évet jellemző politikai iránnyal és logikával, amely a kormányzás lényegét a megszorításokban látta. Orbán Viktor emlékeztetett arra is, hogy a Fidesz már 2008-ban kimondta: a kormányzati munka középpontjába a világ gazdaságpolitikai átalakulásának megértését kell állítani. – Most is ezt az iránytűt használjuk, amikor a kormány döntéseit értékeljük – tette hozzá. Orbán Viktor szerint a nyugati civilizáció meggyengülésével kialakuló változás időkerete nem látható előre, „de nekünk a következő 10-20 évben kell Magyarországot biztonságos, sikeres és versenyképes országgá tenni”. Ehhez időben fel kellett ismerni, hogy az értékteremtő munka és az állam szerepe felértékelődik, míg a spekuláció és az utópiák leértékelődnek.
– Ez az ország nem olyan, mint akár egy évvel ezelőtt volt. Mi sem vagyunk a régiek, tulajdonképpen újak vagyunk – mondta Orbán. A kormányfő felidézte azt az önkormányzati választások éjszakáján elhangzott gondolatot is, amely szerint egy ország számára a legnagyobb siker az, ha a nemzeti összefogás valami mellett és nem valami ellen valósul meg. A kormányfő úgy vélte, Magyarország húsz év óta először tudja, hogy mit akar: – Az emberek a közérdek érvényesítését akarják a magánérdekkel szemben.
Orbán szerint a nemzeti együttműködés rendszere, amely kezdetben sokaknak csak egy ideának vagy kommunikációs fogásnak tűnt, a napokban kézzelfogható valósággá vált. A miniszterelnök a jövő év legfontosabb teendői között említette az új alkotmány létrehozását és a soros uniós elnökséggel járó feladatokat. – Ne hagyjuk lebeszélni magunkat arról, hogy van keresnivalónk az új világban, ha jókor és jó irányba indulunk el – zárta beszédét a miniszterelnök.
Az elmúlt hetekben a balliberális oldalhoz kötődő nyomtatott és elektronikus média több vezető lapja is tényként tudósított arról, hogy a kormány az előzetesen közölt tervekkel ellentétben mégsem áll elő a második akciótervvel. Egyedüliként a Magyar Nemzet számolt be többször is arról, hogy a kabinet várhatóan az október 3-i önkormányzati választások után dönt a részletekről.
