Antianyagot figyeltek meg a CERN-nél

Kutatóknak a világon először sikerült előállítaniuk, csapdába ejteniük és tárolniuk antianyag-atomokat. A régóta áhított eredményt a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nemzetközi tudóscsoportja érte el. Bár csak a másodperc töredékéig tudták befogni a 38 antihidrogén-atomot, a kutatók szerint sokkal közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy megértsük, miként alakult ki az univerzumunk – jelentette az AP. A fizika jelenlegi állása szerint minden részecske – protonok, elektronok, neutronok és a még egzotikusabb részecskék csoportja – rendelkezik tükörkép antirészecskével. Bár az antianyagot jól ismerhetjük a tudományos-fantasztikus művekből, a világegyetemben mindeddig nem találtak ilyen részecskét a szakemberek.
Paul Dirac 1929-ben állította fel az elektront relativisztikus sebességtartományban is leíró hullámegyenletét. Ennek megoldásai feltételeztek egy, az elektronnal azonos tömegű, de ellentétes töltésű részecskét is. Az elektron antirészecskéjét, a pozitront Anderson fedezte fel az 1930-as évek elején. Az antianyag-részecskék – például a pozitronok és az antiprotonok – előállítása mára mindennapossá vált laboratóriumi körülmények között. Ezek atomokká rendezése azonban már sokkal bonyolultabb művelet, s noha korábban sikerült antihidrogént előállítani, az létrejötte pillanatában megsemmisült.
A Nature-ben közölt CERN-tanulmányból kiderült: a kísérlettel 10 millió antiproton és 700 millió pozitron között sikerült előállítaniuk 38 antihidrogén-atomot – amelyek a „közönséges” hidrogénatomok ellentétei –, majd a másodperc tizedrészén át életben is tartották őket. Ez elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy tanulmányozhassák őket – hangsúlyozták a CERN fizikusai.
A tudományos áttörés segíthet megérteni, mi történt az antianyaggal az ősrobbanáskor.