Kiterjed a nukleáris hadászati technikára is az egyezmény. A két ország szakértői közösen végeznek majd kutatás-fejlesztési munkát az angliai Aldermaston atomfegyver-fejlesztési központban és a franciaországi Valduc intézetében. Az együttműködés nem jelenti közös atomfegyver kifejlesztését, de kiterjed a kutató-, kísérleti és gyártási folyamat minden szakaszára, a tapasztalatok megosztására.
A széles körű katonai együttműködés keretében a brit légierő gépei használhatják a francia Charles De Gaulle anyahajót, a franciák pedig a brit haditengerészet Prince of
Wales nevű új anyahajóját. A megállapodás értelmében a hajókat birtokló kormányok vétót emelhetnek a bevetés ellen olyan esetben, ha politikailag ellenzik a katonai akciót. Az egyezmény értelmében a két ország közös, bárhol gyorsan bevethető, 6500 főnyi haderőt hoz létre, egységes parancsnokság alatt.
A brit–francia egyezmény nyilvánvalóan gazdasági megfontolások eredménye, bár mindkét fél hangsúlyozza, hogy pusztán katonai szempontból is hasznos. A brit közvélemény és a média nagy része, kiváltképp a konzervatívok többsége sokáig ellenezte, hogy Nagy-Britannia bármilyen közös katonai szervezetben szerepet vállaljon az Európai Unió keretein belül. Maga Liam Fox, a jelenlegi védelmi miniszter is helytelenítette, hogy a brit fegyveres erők bármely része felett Brüsszel rendelkezzen. Az unió két legerősebb katonai hatalma közötti együttműködés azonban reálisabbnak látszik. Nagy-Britannia és Franciaország együttesen az unió összesített katonai költségvetésének 40 százalékát, haderejének 55 százalékát képviseli. Az EU tagországai közül egyedül ez a kettő rendelkezik nukleáris fegyverekkel, és együttműködésük egészen a krimi háborúig visszamenő hagyományokon nyugszik.
origo.hu
Szijjártó Péter: Meg kell akadályozni egy újabb gazdasági hidegháború kitörését
