Elfogadta az Országgyűlés a médiaalkotmányt

A parlament tegnap elfogadta a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényt. A jogszabály, amelyet csak médiaalkotmány néven szokás emlegetni, számos tekintetben az eddigieknél nagyobb felelősséget ró a sajtó munkatársaira, más esetben viszont nagyobb mozgásteret ad az újságíróknak.

Szankcionálás nélkül elkövethetnek a tényfeltáró újságírók olyan jogsértést a jövőben, amely közérdekű információ megszerzésére irányul, feltéve, hogy az más módon nem vagy csak aránytalan nehézséggel lett volna megszerezhető – ez az egyik legsarkalatosabb pontja a tegnap elfogadott – a fideszes Rogán Antal és Cser-Palkovics András által jegyzett – médiaalkotmánynak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a sajtó munkatársai szabadon használhatnak rejtett kamerát, mikrofont, vagy éppen rögzített módon és leleplező szándékkal lefizethetnek egy parkolóőrt, már persze akkor, ha ezzel a közérdeket sértő cselekmény lebuktatása a cél. Az informátort sem lesz kötelező megnevezni még jogi eljárásban sem, kivéve, ha minősített adat gazdájáról van szó. A sajtószabadságot taglaló passzusok rendelkeznek arról is: az újságírókat nem érheti munkajogi hátrány amiatt, ha megtagadják a szerzői vagy szerkesztői szabadságukat korlátozó főnöki utasítást.
A törvény szabályozza a sajtó-helyreigazítás szabályait is. Az immáron válaszadási jognak nevezett intézmény ezzel kikerül a polgári törvénykönyvből. A szabályok – lényegüket tekintve – megegyeznek az eddigiekkel: ha valaki saját személyére nézve sérelmes közléssel találkozik a sajtóban, akkor válaszközlemény megjelentetését kérheti. Ha a médium – legyen az televízió, internetes portál, rádióadó vagy nyomtatott sajtótermék – ennek a kérésnek nem tesz eleget, akkor az ügy bíróságra kerül.
Számos védelmi rendelkezés is található a jogszabályban, például tilos a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek sérelmes bemutatása, de a közléshez való hozzájárulással sem élhet vissza a szolgáltató, és bármely kisebbség vagy bármely többség megsértése is tiltott. A törvény azokra az internetes oldalakra is kiterjed, amelyek bár nem hazai szerverről üzemelnek, munkatársaik jó része a Magyar Köztársaság területén él, s szerkesztői, illetve ügyvezetői is itt hozzák meg döntéseiket, így bizonyos honlapok sem bújhatnak ki a jogsértések következményei alól.