Elutasítják a német atomot

Tömeges tiltakozó megmozdulásokat szerveznek a hét végén Németországban az atomenergia jövőjéről kirobbant vita kapcsán. A rend fenntartására több mint tizenhatezer rendőrt vetnek be a hatóságok. A tüntetőket az dühítette fel, hogy az előző kormány ígéreteivel szemben a jelenlegi Merkel-kabinet meghosszabbítja az országban működő atomreaktorok élettartamát.

Tizenhat erőmű. Németországban 16 atomerőmű működik, eddig mindössze egyetlen ilyen reaktort számoltak fel. A biztonságért felelős vállalatok vezetői határozottan állítják, az erőművek nem jelentenek veszélyt akkor sem, ha a kormány döntésének megfelelően csak a 2020–30-as években állítják le azokat. A milliárdos haszonnal működő cégek bevételük egy részét kötelesek az újrafelhasználható energiaforrások fejlesztésére fordítani. (S. L.)

A korábbi kereszténydemokrata–szociáldemokrata szövetség a köztársaságban létesített atomreaktorok működésének rövid távú megszüntetését tűzte ki célul. A terv mindössze terv maradt azt követően, hogy a kereszténydemokraták (CDU) a liberális FDP-vel kötöttek koalíciós szerződést, hatályon kívül helyezték az előzetes megegyezést, és hosszú évekkel kitolták az erőművek működtetésének határidejét. A 8–14 év között mozgó engedélyek kiváltották az ellenzék ellenállását, a polgároknak több mint ötven százaléka támogatja a gyors búcsút a nukleáris energiától.
A Merkel-kormánynak az a meggyőződése, hogy saját hatáskörén belül dönthet, és a témát nem kell a szövetségi tanács elé vinnie. A Bundesratban a konzervatív–liberális tábornak ugyanis nincs többsége. Norbert Lammert, a parlament CDU-s elnöke és Josef Göppel, a konzervatívok környezetvédelmi bizottságának a vezetője elítélte a törvénytervezet létrejöttének körülményeit, és ezzel az ellenzék malmára hajtotta a vizet. Christian Wulff államfőnek igen rövid idő áll a rendelkezésére, hogy eldöntse, aláírja-e a törvényt, amely január elsejével lépne hatályba. Amennyiben jóváhagyja a kormány beterjesztését, az ellenzék pártjai az alkotmánybírósághoz fordulnak.
A nukleáris energiával kapcsolatos ellenérzések két további tényezőn alapulnak. Az atomszemét végleges tárolásának a megoldását évtizedek óta halogatja a mindenkori kormány. Az ideiglenes megoldás olyan politikai tényezőre nyúlik vissza, amely húsz esztendővel ezelőtt érvényét vesztette. Az Alsó-Szászország tartományhoz tartozó Gorleben településre annak idején azért esett a választás, mert az országot kettéválasztó határ közelében feküdt, gazdaságilag elmaradott, ritkán lakott terület volt, és sóbányája ideálisnak tűnt az atomhulladék tárolására. Az újraegyesítés megváltoztatta a helyzetet, s felmerült, hogy az ország valamelyik másik pontján kellene tárolót kialakítani, de ez idáig egyetlen tartomány sem vállalta a feladatot. A hét végén tüntetők igyekeznek majd feltartóztatni azt a vasúti szerelvényt, amely Franciaországból újabb atomhulladékot hoz a gorlebeni tárolóba.